Imreh Barna

Imreh Barna
Született	1908. június 20. Angyalos
Elhunyt	1982. március 15. (73 évesen) Sepsiszentgyörgy
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	lelkész, író, helytörténész, néprajzi író
Sablon Wikidata Segítség

Imreh Barna, írói álnevei: Tikósy, Módy Pál (Angyalos, 1908. június 20. – Sepsiszentgyörgy, 1982. március 15. ) erdélyi magyar református lelkipásztor, író, helytörténész, néprajzi író.

Életútja

A szülőfalujában megkezdett tanulmányait a Székely Mikó Kollégiumban folytatta, s 1926-ban érettségizett. Teológiai tanulmányait Kolozsvár után, Budapesten, Halléban, Königsbergben teljesítette ki, és Brüsszelben bölcsészdoktori címet szerzett. 1933-tól Brassóban, Mezőbándon és Alsórákoson működött református lelkipásztorként. 1974-ben vonult nyugdíjba, ettől kezdve Sepsiszentgyörgyön élt.[1]

Felesége Balykó Erzsébet (1912–2000) volt, akivel a mezőbándi lelkészi szolgálata megkezdése előtt, 1936-ban kötött házasságot. Két gyermekük született, a háromévesen elhunyt ifjabb Imreh Barna, valamint a Marosvásárhelyen élő Győri (Imreh) Enikő.

Első írása 1927-ben a marosvásárhelyi Vadász Újságban jelent meg, itt s a kolozsvári Ellenzékben közölt elbeszéléseket, vadásztörténeteket, tárcákat. Írásai jelentek meg az Erdélyi Múzeum, Református Szemle, Ifjú Erdély, Keresztény Magvető, majd a Korunk, A Hét, Művelődés, Aluta hasábjain, valamint a Megyei Tükör című napilapban. A debreceni Magyar Népnyelvnek is munkatársa volt.[1]

Elkészítette Alsórákos falumonográfiáját, ennek földtani és turisztikai része megjelent az Aluta XII–XIII. kötetében (1981).

Feleségével közös sírja a sepsiszentgyörgyi református vártemplom mellett található. Alsórákoson többek között a település főutcája, a Dr. Imreh Barna utca őrzi az emlékét, míg szülőfalujában a református közösségi ház viseli a nevét.

Fontosabb tanulmányai

• Mezőbánd helynevei. (ETF 138, Kolozsvár, 1942)
• Küküllő-, Maros- és Nyárád-vidéki helynevek a 16–19. századból. In. Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének évkönyve. - 4 Debrecen, (1942), 405–421. oldal
• Küküllő-, Maros- és Nyárád-vidéki helynevek a 16–19. századból (Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből, 10.; 1943)
• Papok, léviták, mesterek a marosi református egyházmegyében a XVII–XIX. században. Egyháztörténet II. 1944. 1-2. szám (január-június), 137–162. l.
• Az alsórákosi „sereg”. (Népismereti Dolgozatok, 1978)
• Sepsiszentgyörgy helynevei. (Kisgyörgy Zoltánnal és Győrbíró Pállal, Aluta, 1980)
• Ókori „tankakadályok”? (A „Kakasborozdák” rejtélye. A Hét, 1981/19)

Jegyzetek

1. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 408. o.  

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 408. o.  
• Háromszék napilap
• Református Szemle

További információk

• Ferenczi Géza–Ferenczi István: A „Kakasborozdák” rejtélyéhez. A Hét, 1982/19.