Humići

Humići
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Bosznia-hercegovinai Föderáció
Kanton	Una-Szanai
Község	Ključ
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 37
Népesség
Teljes népesség	742 fő (2013)[1]
Népsűrűség	63,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	11,70 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 33′ 37″, k. h. 16° 47′ 23″44.5603, 16.7897Koordináták: é. sz. 44° 33′ 37″, k. h. 16° 47′ 23″44.5603, 16.7897
Sablon Wikidata Segítség

Humići bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 78, közúton 94 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 3, közúton 4 km-re északra, a Szana bal partján, a folyó nagy kanyarulatában, a Humički-patak torkolatánál fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	141	0
Bosnyák	847	740
Horvát	1	0
Jugoszláv	6	0
Egyéb	10	2
Összesen	1005	742

Története

A falu területe már a középkorban is lakott volt. Ennek bizonyítéka annak a középkori temetőnek a maradványa, ahol különösen sok, mellékletekben gazdag középkori sírkő került elő.[4] Az itt talált sírkőtípusok a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]

Humići 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 42 házat és 221 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 59 házat és 217 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 48 házat és 299 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

Humići is azok közé a muszlim falvak közé tartozott, melyeket a bosznai szerbek 1992. május 27-én megtámadtak. A lakosokat fegyverek után kutatva kiűzték házaikból, különválasztva a katonakorú férfiakat. Őket Vukovo Selora vitték, ahol meggyilkolták őket.[9] A falu 18. századi mecsetét a szerbek felrobbantották. A boszniai Szerb Köztársaság rendőrsége augusztusban újabb civileket vitt el Humići faluból, és a manjačai koncentrációs táborba küldte őket. A források tanúsága szerint ezeket a szerencsétlen embereket a manjačai táborba vitték, de nem jutottak el oda. A tábor közvetlen közelében ölték meg őket. Az ő maradványaikat (24 főt) később a Bunarevi 1-es számú tömegsírban azonosították.[10] A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során visszafoglalták. 2013-ban a falunak 742 lakosa volt, kettő kivételével mind muszlim bosnyákok.

Nevezetességei

• Humićiban az első iszlám iskola 1760-ban, az első mecset 1771-ben épült. A gyülekezetben található mecset a legrégebbi ključi mecsetekhez tartozik. A második világháború idején a mecset sértetlen maradt, 1947-ben restaurálták. Ennek során átépítették és kibővítették, és méretei is változtak, 12x9 méteres lett. Mint a legtöbb ključi mecset, kőből épült, fa minarettel. A mecset mellett volt egy hárem. A régi mecsetet 1992. augusztus 4-én a falut elfoglaló szerb egységek felrobbantották és teljesen kiégett. A mecset teteje és minaretje megsemmisült. A mecset belsejében a csupasz falak maradtak, törmelékkel teli, növényzettel és a belenőtt facsemetékkel volt teli. A kőfalak megsérültek, bejárati homlokzatán és annak délnyugati falában nagy lyukakat robbantottak. A falakból elszenesedett fadarabok álltak ki.[11] Lerombolták az imám házát is. Itt kell megjegyezni, hogy a szomszédos Vukovo selo, Plemenice és Ljutića településeken található iszlám iskolák is elpusztultak az agresszió során.[12]

• Sumarak – középkori temető maradványai. A temetőben rendkívül nagyszámú, mintegy 50 darab, különböző típusú középkori stećak maradt fenn. A sírkövek közül sok 1955-ben semmisült meg, majd ez a rombolás ezután is folytatódott. A sírkövek megsemmisülésével együtt 0,80 – 1,00 méteres melységben fekvő csontvázak közül is sokat megsemmisítettek. A sírok közül a Crkvina nevű helyen is többet feltártak, melyek mellékleteként főként ékszerek kerültek elő.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
3. Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 3.)
5. Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 48. o.
7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 254. o.
8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 123. o.
9. Marko Adamović indictment 2008. 06. 09. 9-10. o.
10. DEVET GODINA NAKON UBISTVA BORKE OŽEGOVIĆ: UBICE UBISTVIMA PRIKRIVAJU ZLOČINE (bosnyák nyelven). zurnal.info . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
11. Destroyed bulidings - Humići mosque. heritage.sensecentar.org . (Hozzáférés: 2024. május 3.)
12. Genocid Ključ. institut-genocid.unsa.ba . (Hozzáférés: 2024. május 7.)^[halott link]

További információk

• Ključ község hivatalos oldala