Donje Sokolovo (Ključ)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Donje Sokolovo (egyértelműsítő lap)

Donje Sokolovo
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Bosznia-hercegovinai Föderáció
Kanton	Una-Szanai
Község	Ključ
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 37
Népesség
Teljes népesség	2 fő (2013)[1]
Népsűrűség	0,1 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	508 m
Terület	26,38 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 36′ 28″, k. h. 16° 50′ 23″44.60777778, 16.83972222Koordináták: é. sz. 44° 36′ 28″, k. h. 16° 50′ 23″44.60777778, 16.83972222
Sablon Wikidata Segítség

Donje Sokolovo szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában, Ključ községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Bihácstól légvonalban 80, közúton 110 km-re délkeletre, Ključtól légvonalban 8, közúton 12 km-re északkeletre, a Szana jobb partján fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	483	2
Bosnyák	0	0
Horvát	2	0
Jugoszláv	10	0
Egyéb	3	0
Összesen	498	2

Története

Sokolovo területe már a középkorban is lakott volt. Gornje Sokolovo határában a Szana völgye felett emelekdő sziklákon találhatók Perić középkori várának maradványai. A területén található régi temetők nagy száma azt bizonyítja, hogy a középkorban Sokolovón élénk társadalmi élet folyt. Donje Sokolovón kettő, Gornje Sokolovón három középkori temető maradványa található, számos máig fennmaradt középkori sírkővel.[4] Az itt talált hat sírkőtípus a 14-15. században terjedt el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]

Sokolovo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 112 házat és 1205 ortodox szerb lakost számláltak.[6] 1910-ben Sokolovo településen 217 házat és 1834 ortodox szerb lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Sokolovón 253 házat és 1626 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. A szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból, ahova a túlélők többsége nem tért vissza. A daytoni békeszerződést követő területfelosztási megállapodás során Donje Sokolovo falut két részre osztották, és egy része a boszniai Szerb Köztársaság területéhez került. 2013-ban a falu eme részének mindössze 2 állandó lakosa volt.

Nevezetességei

Donje Sokolovo

• Középkori temető maradványai 10 fennmaradt stećak sírkővel.[4]

• Vujisići - középkori temető maradványai 5 fennmaradt stećak sírkővel.[4]

Gornje Sokolovo

• Crkvina Mrazovo Ključ - középkori temető maradványai 30 fennmaradt stećak sírkővel, közülük néhány félhold és rozetta díszítéssel.[4]

• Perići - középkori temető maradványai a pravoszláv temető körül, 15 db nyugat-keleti tájolású, máig fennmaradt stećak sírkővel.[4]

• Lakići Mramorje - középkori temető maradványai, néhány fennmaradt fekvő sírkővel.[4]

• Perić grad – középkori vár romjai. A vár a Szana völgye felett emelkedő három mészkősziklán állt. Közülük a legmagasabb a Široki kamen, melynek belső oldalán még láthatók a falak romjai, míg felül a kisméretű platón mészhabarcsban rakott épületromok is találhatók. A leletek között sok edénytöredék került elő.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=11509
3. Popis 2013 u BiH – Ključ (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. április 16.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
5. Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 526. o.
8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.

További információk

• Ključ község hivatalos oldala