|
Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület
A Hencidai Csere-erdő a Körösvidék északi szélén, Hencida és Gáborján között, a Berettyó folyó két partján helyezkedik el. A Berettyó–Kálló közének ez a déli sarka ma száraz, szikes vagy szikesedő terület. Az itt található különböző sziki társulások ma a természetvédelem legértékesebb kincsei közé tartoznak. .jpg) .jpg)   FekvéseA védett terület a Hajdú-Bihar vármegyei Hencida és Gáborján falvak között található, területe 108 hektár. Jellege, jellemzőiAz árvizek jellemzőek voltak itt még a múlt században is és különleges kapcsolatot hoztak létre a növényvilágban az erdélyi Meszes- és Réz-hegységgel. Megmaradt a legfőbb érték a "Cserje erdő". Az erdőt 111 hektár kiterjedésben 1990-ben nyilvánították védetté. Növény- és állatvilágaA nagyrészt sziki és mocsári kocsányos tölgy ligeterdőben mezei juharral és magyar kőrissel is találkozhatunk. Tavasztól nyár elejéig sárgán virágzik az ország legnagyobb populációjában előforduló magyar zergevirág. Az erdő ritka lelőhelye a réti kardvirágnak, a tarka gyöngyperjének és a kéküstökű csormolyának. A terület igen gazdag és értékes növényvilágát olyan fajok jellemzik, mint a pázsitos nőszirom, az agárkosbor, a réti őszirózsa, a sziki kocsord és a védett buglyos boglárka. Mint az pusztai erdőfoltoknál lenni szokott, igen gazdag az erdő állatvilága is, különösen értékes a terület rovar- és madárvilága. Ritka, védett rovarjaink közül a nagy szarvasbogár és a csőszcincér a kiemelendő. Két védett pillangónk, a fecskefarkú lepke és a kardoslepke is feltűnik alkalmanként. Noha hüllőkben szegény az erdő, vízisiklót és mocsári teknőst még megpillanthatunk a belső mocsárréteken és a Berettyó mentén. Kétéltűi közül említést érdemel az erdei béka. A halak közül a halványfoltú küllőt kellene talán kiemelnünk. A morotvák és az egyéb területek rétjein táplálkozó fehér gólya fészkel a környékbeli falvakban. Nagyon ritkán a nedves belső tisztásokon a fekete gólya is felbukkan. A védett ragadozók közül említést érdemel az itt nem fészkelő kék vércse és a néha költő vörös vércse. Az egerészölyv, a héja és a karvaly csak vadászni jár e vidékre. A környéken fészkel viszont az egyre ritkuló barna kánya és a barna rétihéja. A vadgerle és az örvös galamb még költ az összefüggő erdőrészekben. Ahol fészkelőhelyet talál, odvakban, ott láthatjuk a búbos bankát is. Valószínű a színpompás jégmadár Berettyó parti költése. Fészkel még a zöld küllő és a nagy fakopáncs is. Emlősök közül megtalálták itt a ritka szőröskarú koraidenevért, amely az öreg fák odvában pihen és szaporodik. A rovarevők közül a keleti sün, a törpe cickány és az erdei cickány figyelhető meg. A rágcsálók közül gyakori a pirókegér és előfordul az Alföldön ritka vöröshátú erdeipocok is. ForrásokHencidai Csere-erdő TT. Hortobágyi Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2019. február 4.) |
||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
