Halmosd

Halmosd (Halmășd)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Halmosd
Rang	községközpont
Irányítószám	457160
SIRUTA-kód	141321
Népesség
Népesség	969 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1
Népsűrűség	16,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	316 m
Terület	59,79 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 26″, k. h. 22° 35′ 13″47.157121, 22.586889Koordináták: é. sz. 47° 09′ 26″, k. h. 22° 35′ 13″47.157121, 22.586889
A Wikimédia Commons tartalmaz Halmosd témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Halmosd (románul: Halmășd) település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Szilágysomlyótól délnyugatra, a Réz-hegység keleti nyúlványai alatt, Szilágycseres és Detrehem között fekvő település.

Története

A fennmaradt néphagyomány szerint a község a magyarok bejövetelekor keletkezett. Nevét az oklevelek 1341-ben említették először, ekkor Dancs mestert iktatták be birtokába, de Gergely fia Jakab ellentmondott.

Ekkor Kraszna vármegyei helység volt, és Valkó várához tartozott.

1481 és 1648 között a Bánffy- és a Báthori-család birtoka volt.

1648-ban I. Rákóczi György volt birtokosa volt, majd a Kincstáré lett.

1670-ben Kémeri Látrai János és Csekei Kendi Ádámné Látrán Borbála birtoka volt, aki Borbély Andrásnak és feleségének zálogosította el.

1715-ben lakatlan, 1720-ban 17 háztartás fizetett itt adót.

1729-ben Czikus Péter és fia János is birtokos volt itt.

1760-ban a Bánffyak voltak fő birtokosai.

1808-as összeíráskor Kenderesi, báró Bánffy, gróf Bánffy, Bordás, Brága, Csatári, Fodor és más családok (összesen 49 család) birtoka volt.

1847-ben 659 lakosa volt, ebből 9 római katolikus, 650 görögkatolikus volt.

1890-ben 1054 lakosából 1 magyar, 38 német, 3 szlovák, 959 román, 53 egyéb nyelvű volt, ebből 5 római katolikus, 1010 görögkatolikus, 1 református, 38 izraelita volt. A házak száma ekkor 218 volt.

1910-ben 1617 lakosa volt, ebből 50 magyar, 364 szlovák, 1149 román, 54 cigány, melyből 365 római katolikus, 1204 görögkatolikus, 45 izraelita volt.

Nevezetességek

• Ortodox temploma. Anyakönyvet 1812-től vezetnek.
• Új görögkatolikus templom
• Baptista imaház

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 498–500. o. Online elérés