hu Gyergy%C3%B3alfalu

	Gyergyóalfalu (Joseni)
	; Gyergyóalfalu címere
	; Gyergyóalfalu címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Gyergyóalfalu
Rang	községközpont
Irányítószám	537130
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84567
	Népesség
Népesség	4427 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	4569 (2011)
Népsűrűség	19,21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	742 m
Terület	230,401 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′46.700000°N 25.500000°EKoordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 25° 30′46.700000°N 25.500000°E
	Gyergyóalfalu weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Gyergyóalfalu (románul: Joseni, korábban Alfalău, németül: Untersdorf) falu Romániában, Hargita megyében.

Fekvése

A Gyergyói-medencében, Gyergyószentmiklóstól 7 km-re nyugatra fekszik, Borzont és Bucsin tartozik hozzá. Átszeli a Békény patak, amely a falu határánál a Maros folyóba ömlik. A falu az ország leghidegebb pontja, ahol már többször mértek -30 °C alatti hideget.

Története

Gyergyóalfalu keletkezésének idejét és elnevezésének eredetét máig nem sikerült pontosan tisztázni sem írásos, sem más bizonyítékok segítségével. Az írásos bizonyítékok hiányában is megállapítható, hogy a falu jóval 1200 előtt keletkezhetett, hiszen templomkapujának feliratán szerepel az 1213-as év. Az 1332—1337. évi pápai tizedjegyzékben nem a gyergyószéki települések elnevezései, hanem a tizedet fizető papok nevei vannak feltüntetve. Első irásos említése viszonylag későn, az 1567. évi 25 dénáros dézsmajegyzékben fordul elő. Ebben Alfalu 44 portával szerepel.

Az eredeti település a mai falutól nyugatra a Borzont-patak völgyében volt. A falu 1675 és 1678 között püspöki székhely volt, ennek emlékét a templom falában elhelyezett tábla hirdeti. Ugyancsak a templom falában látható István pap emléktáblája, aki 1567-ben János Zsigmond serege ellen mozgósította Csík és Gyergyó népét. A tolvajos-tetői győzelem óta tartják meg a pünkösdi csíksomlyói búcsút, ahol az alfalvi kereszt halad ma is az élen. A más településekről csatlakozók megadták a gyergyóalfalviaknak azt az előjogot, hogy mindig ők álljanak a búcsús körmenet élén, hiszen az ő papjuknak köszönhetően maradt katolikus Csík és Gyergyó vidéke. 1804-ben tűzvész pusztított, melyben a templom tetőzete is leégett. 1855-ben, 1858-ban és 1902-ben ismét tűzvész volt. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig. A faluban már a 19. században Felső Népiskola működött, ma is középiskolája és liceumja van. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1996-ban 6037, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Ma 4957 lakossal büszkélkedhet.

Látnivalók

Bővebben: Gyergyóalfalvi római katolikus templom

A templom 1213-ban épült, boltíves kapuja román stílusú. A 15. században gótikus stílusban átépítették, majd 1766-ban barokkizálták. Egykori védőfalának csak töredéke maradt az 1930. évi restaurálás után. A templomkertben áll az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy 1942-ben Budapesten élt alfalviak által állított zászlótalapzat. Ennek felirata:

Ember vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad.

A templomtól jobbra és balra park van, ahol István pap szobra látható.

Képgaléria

Képek Gyergyóalfaluról a www.erdely-szep.hu honlapon [1]

Népességi adatok, a 2011-es népszámlálás alapján

Etnikai megoszlás: összesen 5536 lakos, amelyből magyar 5332, román 40, roma 48, nem válaszolt 113.
Felekezeti megoszlás: katolikus 5303, református 35, ortodox 40, görög-katolikus 12, Evangélikusi-keresztények 17, pünkösdista 3, más vallás 6, nem válaszolt 114.

Híres emberek

Itt született Mikó Mihály, Csíkszék alkirálybírója, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiváló személyisége.
Itt született Puskás Lajos tanár, cserkészvezető, pedagógiai író. (1901. május 22.)
Itt született Ambrus András színművész (1925. november 29.)
Itt született Magyari András történész (1927. november 17.)
Itt született Vargyas Antal helytörténész (1933. június 11.)
Itt született Ambrus Imre festőművész, bábtervező művész (1936. július 6.)
Itt született Sövér Elek festőművész, grafikus (1937. július 25.)
Itt született Márton Árpád festőművész (1940. október 6.)
Itt született Vargyas László híres jégkorongozó (1970. április 4.)^[2]