Az ékszerminőségű gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a kövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat sokféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ABC betűit használó, amely D-betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.
Többféle osztályozás létezik, például GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják. Az alábbi táblázat a különböző osztályozásokat mutatja be egymáshoz viszonyítva:
Gyémántok szín szerinti osztályozása[1]
GIA
|
Állapot: használatos
|
AGS
|
Status: használatos
|
AGS
|
Állapot: történelmi (1995 előtt)
|
CIBJO Status: használatos
|
IDC
|
Állapot: használatos
|
Scan. D.N.
|
Állapot: használatos
|
Old World Terms
|
Állapot: történelmi
|
fokozat és leírás[2]
|
fokozat és koloriméter skála[3]
|
fokozat és koloriméter skála[3]
|
fokozat[4]
|
fokozat és leírás[4]
|
fokozat 0,5 karát felett[5]
|
fokozat 0,5 karát alatt
|
1-es sorozat[4]
|
2-es sorozat[4]
|
D
|
Színtelen
|
0
|
0 - 0.49
|
0
|
0 - 0.75
|
Különlegesen fehér +
|
Különlegesen fehér +
|
Színtelen
|
River
|
Fehér
|
Finom fehér
|
Jager
|
E
|
0.5
|
0.5 - 0.99
|
Különlegesen fehér
|
Különlegesen fehér
|
River
|
1
|
0.76 - 1.35
|
F
|
1.0
|
1.0 - 1.49
|
Ritka fehér +
|
Ritka fehér +
|
Színtelen koronán át nézve
|
Top Wesselton
|
Finom fehér
|
2
|
1.36 - 2.00
|
G
|
Majdnem színtelen
|
1.5
|
1.5 - 1.99
|
Finom fehér
|
Finom fehér
|
Top Wesselton
|
H
|
2.0
|
2.0 - 2.49
|
3
|
2.01 - 2.50
|
Fehér
|
Fehér
|
Wesselton
|
Fehér
|
Wesselton
|
I
|
2.5
|
2.5 - 2.99
|
4
|
2.51 - 3.0
|
Enyhén színezett fehér
|
Enyhén színezett fehér
|
Enyhén színezett
|
kristály
|
Enyhén színezett fehér
|
Kereskedelmi fehér
|
kristály
|
J
|
3.0
|
3.0 - 3.49
|
5
|
3.01 - 3.75
|
Kristály
|
ezüst kap
|
Kristály
|
K
|
Halvány sárga
|
3.5
|
3.5 - 3.99
|
Színezett fehér
|
Színezett fehér
|
kap
|
Színezett fehér
|
kap
|
6
|
3.76 - 4.5
|
Ezüst kap
|
L
|
4.0
|
4.0 - 4.49
|
M
|
4.5
|
4.5 - 4.99
|
7
|
4.51 - 5.50
|
Színezett 1
|
Színezett
|
Enyhén színezett-színezett
|
Kap
|
Színezett
|
Világos kap
|
Kap
|
N
|
Nagyon világos sárga
|
5.0
|
5.0 - 5.49
|
Színezett 2
|
Világos kap
|
O
|
5.5
|
5.5 - 5.99
|
8
|
5.51 - 7.0
|
Világos sárga
|
Kap
|
Nagyon világos sárga
|
P
|
6.0
|
6.0 - 6.49
|
Világos sárga
|
Q
|
6.5
|
6.5 - 6.99
|
R
|
7.0
|
7.0 - 7.49
|
9
|
7.01 - 8.5
|
Sötét kap
|
S
|
Világos sárga
|
7.5
|
7.5 - 7.99
|
Színezett 3
|
Sárga
|
T
|
8.0
|
8.0 - 8.49
|
U
|
8.5
|
8.5 - 8.99
|
10
|
8.51 - 10.00
|
V
|
9.0
|
9.0 - 9.49
|
W
|
9.5
|
9.5 - 9.99
|
X
|
10.0
|
10 +
|
10+
|
Y
|
Z
|
- ↑ Szervezetek: GIA - Gemological Institute of America, AGS - American Gem Society, CIBJO - Confédération International de la Bijouterie, Joaillerie, Orfèvrerie des Diamantes, Perles et Pierres (World Jewellery Confederation), IDC - International Diamond Council, Scan. D.N. - Scandinavian Diamond Nomenclature
- ↑ Diamond Grading: Lab Manual Gemological Institute of America, Carlsbad, 2004
- ↑ a b The AGS Way: Diamond Grading Standards American Gem Society, 1999
- ↑ a b c d Pagel-Thielsen, Verena G.G., F.G.A. Diamond Grading ABC: The Manual Rubin & Son n.v., Antwerp, 9th edition, 2001, ISBN 3-9800434-6-0.
- ↑ Engagement Diamond FAQ. [2008. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 14.)
|
A gyémántok színének osztályozására két módszert alkalmaznak:
- a gyémántműhelyekben úgynevezett mesterpéldányok (masterstones) találhatók minden színfokozatból és az új gyémántokat ezekhez hasonlítják
- a szín megállapítására használják az 1972-ben feltalált Gran Kolorimétert (nevét feltalálója, Paul Gran után kapta) is, mely ±½ pontossággal megállapítja a színfokozatot.
A Darya-I-Nur az egyik legnagyobb, legértékesebb, de egyben legérdekesebb, mivel rózsaszínű. A 182 karátos kő értékét színének köszönheti. Rendszerint a színtelen és az erősen színezett gyémántok az értékesebbek, hiszen sokkal ritkábban fordulnak elő, mint a hagyományos sárgás árnyalatú kövek. Ugyanakkor a ritka színek, mint például a kék szintén emelik a drágakőként használt gyémántok értékét.
Kapcsolódó lapok
Források
- Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
- Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
- Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
- Wermusch, Günther: A gyémánt története – Kossuth Könyvkiadó, 1987.