Gornje Sokolovo (Ribnik)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gornje Sokolovo (egyértelműsítő lap)

Gornje Sokolovo
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
Község	Ribnik
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	48 fő (2013)[1]
Népsűrűség	2,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	21,67 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 36′ 02″, k. h. 16° 54′ 16″44.60055556, 16.90444444Koordináták: é. sz. 44° 36′ 02″, k. h. 16° 54′ 16″44.60055556, 16.90444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Gornje Sokolovo témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gornje Sokolovo (szerbül: Горње Соколово) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. A boszniai háború előtti Gornje Sokolovo falunak a Szerb Köztársaság területére eső része.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 41 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 31 km-re északra fekvő dombos, erdős területen, a Szana jobb partjától keletre emelkedő Sokolovo brdo fennsíkján fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	161	48
Bosnyák	0	0
Horvát	0	0
Jugoszláv	0	0
Egyéb	0	0
Összesen	161	48

Története

Sokolovo területe már a középkorban is lakott volt. Gornje Sokolovo határában a Szana völgye felett emelekdő sziklákon találhatók Perić középkori várának maradványai. A területén található régi temetők nagy száma azt bizonyítja, hogy a középkorban Sokolovón élénk társadalmi élet folyt. Donje Sokolovón kettő, Gornje Sokolovón három középkori temető maradványa található, számos máig fennmaradt középkori sírkővel.[4] Az itt talált hat sírkőtípus a 14-15. században terjedt el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5]

Sokolovo 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 112 házat és 1205 ortodox szerb lakost számláltak.[6] 1910-ben Sokolovo településen 217 házat és 1834 ortodox szerb lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Sokolovón 253 házat és 1626 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A boszniai háború idején település 1995 szeptemberéig a szerb félkatonai egységek uralma alatt állt, amikor a Bosznia-Hercegovinai Hadsereg, a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Horvát Hadsereg (HV) által vezetett közös akciók során elfoglalták. A szerb lakosság a visszavonuló szerb csapatokkal együtt elmenekült a faluból, ahova a túlélők többsége nem tért vissza. A daytoni békeszerződést követő területfelosztási megállapodás során Gornje Sokolovo falut két részre osztották, és egy része a boszniai Szerb Köztársaság területéhez került. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti település területének egy döntő része, 21,67 km^2 területtel a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került, míg a település területének kis része, 3,05 km^2 területtel a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Ključ község területénél maradt.

Nevezetességei

• Crkvina Mrazovo Ključ - középkori temető maradványai 30 fennmaradt stećak sírkővel, közülük néhány félhold és rozetta díszítéssel.[4]

• Perići - középkori temető maradványai a pravoszláv temető körül, 15 db nyugat-keleti tájolású, máig fennmaradt stećak sírkővel.[4]

• Lakići Mramorje - középkori temető maradványai, néhány fennmaradt fekvő sírkővel.[4]

• Perić grad – középkori vár romjai. A vár a Szana völgye felett emelkedő három mészkősziklán állt. Közülük a legmagasabb a Široki kamen, melynek belső oldalán még láthatók a falak romjai, míg felül a kisméretű platón mészhabarcsban rakott épületromok is találhatók. A leletek között sok edénytöredékkel.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20508
3. Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
5. Történelmi vázlat Boszniáról Ferenc pápa szombati szarajevói útja elé. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 526. o.
8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 122. o.

További információk

• Ribnik község hivatalos oldala