Donji Vrbljani
Donji Vrbljani (szerbül: Доњи Врбљани) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben. FekvéseBosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 88 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 18 km-re délre, a Szana forrásvidékén fekszik. Népessége
TörténeteA település területén már az ókorban éltek emberek. Ennek bizonyítéka az a római kori éremlelet, melyben egy, a köztársaság idejéből származó dénár és két bronz császárkori pénzérme található. A leletek az i. e. 1. századból és a 3. századból származnak.[4] Vrbljani középkori életének bizonyítéka a máig fennmaradt késő középkori temető a korabeli sírkövekkel. Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.[5] A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Vrbljani településnek 315 háza és 2048 ortodox szerb és 4 muszlim lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a falu a Vrbaska banovina része volt. 1921-ben Vrbljaniban 330 házat és 1954 lakost számláltak.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt. 1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került. OktatásAz első iskolákat a 19. század elején papok vezették házakban.[8] Az első iskolaépület a huszadik század elején nyílt meg, a jelenlegi épület pedig a 20. század hatvanas éveiben épült.[8] GazdaságA Ribnik község erdészetében nagyszámú helyi lakos dolgozik.[8] A településen korábban 20 vízimalom működött, ma már csak egy, amely a 20. század hatvanas éveiben épült.[8] Nevezetességei
Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia