hu Feketek%C3%BAt

	Feketekút (Šambron)
	; Feketekút zászlaja
	; Feketekút zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1411
Polgármester	Štefan Petrus
Irányítószám	065 45 (pošta Plavnica)
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	376 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	671 m
Terület	12,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556°N 20.750000°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 32″, k. h. 20° 45′ 00″49.225556°N 20.750000°E
	Feketekút weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Feketekút témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Feketekút (szlovákul: Šambron, németül: Schönbrunn) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 14 km-re délkeletre, a Tarca és a Poprád között fekszik.

Története

A falu keletkezése a 14. századra tehető. 1366 után alapították a német jog alapján, de csak 1411-ben „villa Feketekwth” néven említik először abban az oklevélben, melyben Rikolf unokája Henrik, Berzevice várának társbirtokosa megvásárolja. Az írott források ezután hol a magyar, hol a német nevén említik. A szlovák név a német névből keletkezett. 1427-ben 16 adózó portát számláltak a faluban, lakói azonban később elszegényedtek. 1470-ben „Swarczbron” néven említi írott forrás. A 16. században keletről ruszinokat telepítettek ide, ortodox templomuk is ekkor épült. 1600-ban 14 lakóház állt a településen, lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, szűcs- és tímármesterséggel foglalkoztak. 1787-ben még 60 házas kisközség volt 485 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FEKETEKÚT. Schwartzbrun. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Berzevitzi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Plavnitzához közel, ’s ennek filiája, Héthárshoz más fél mértföldnyire. Határja középszerű, fája elég, réttye, legelője is jó.”^[2]

1828-ra már 119 ház volt a faluban 878 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Feketekut, Schambron, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vgye szélén, Palocsához 1 mfld: 12 rom., 854 görög kath. lak. Görög paroch. templ. Szép fenyves. Sovány föld. F. u. Berzeviczy nemz. Eperjeshez 8 óra.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 846, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 437 lakosából 411 szlovák volt.

2011-ben 410 lakosából 310 szlovák és 77 ruszin.

Nevezetességei

Mai Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1872-ben épült romantikus historizáló stílusban, neoromán elemekkel, sokszögzáródású szentéllyel és sokszögű toronnyal. A II. világháborúban megrongálódott, de kijavították. Ikonosztáza új, mellékoltárai késő barokk stílusúak.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]