Esztergom–Szentgyörgymezőn született 1817. november 17-én. Esztergomban végezte gimnáziumi tanulmányait, 1840-ben Pesten orvosi diplomát szerzett, ezután Esztergomban lett orvos. Részt vett a szabadságharcban, majd visszatért az orvosi gyakorlathoz. 1861-től Esztergom vármegye és város főorvosa, illetve kórházigazgatója volt és többi évig városi képviselő. 1883-ben I. Ferenc József királyi tanácsossá nevezte ki.
Életének 90. évében halt meg Esztergomban, 1907. január 5-én.
Munkássága
Főleg Esztergom környéke és a Visegrádi-hegység flóráját kutatta, de Dél-Magyarországon is végzett flórakutatást. Értékes növénygyűjteményét Szeged városának ajándékozta, annak múzeuma őrzi.
Főbb munkái
Animalia vertebrata obtutu pharmacologico considerata. Dissertatio inaug medica. (Buda, 1840)
A Börzsönymárianostrai trachyt hegycsoport növényzetéről (Pest, 1870)
Jelentés a csajkások területe és Torontál vármegye flórájáról (Pest, 1871)
Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Feichtinger Sándor esztergomi orvos-botanikus emlékének; szerk. Bauer Norbert, Barna János; Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc, 1999