hu F%C3%B6ldigiliszta-f%C3%A9l%C3%A9k

Földigiliszta-félék
	Közönséges földigiliszta
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gyűrűsférgek (Annelida);
Osztály:	Nyeregképzők (Clitellata);
Alosztály:	Kevéssertéjűek (Oligochaeta);
Rend:	Haplotaxida;
Alrend:	Lumbricina;
Család:	Földigiliszta-félék (Lumbricina);
Nemek
	Allolobophora; Allolobophoridella; Aporrectodea; Cernosvitovia; Dendrobaena; Dendrodrilus; Eisenia; Eiseniella; Eiseniona; Eophila; Ethnodrilus; Eumenescolex; Fitzingeria; Helodrilus; Iberoscolex; Kritodrilus; Lumbricus; Microeophila; Murchieona; Octodriloides; Octodrilus; Octolasion; Orodrilus; Perelia; Postandrilus; Proctodrilus; Prosellodrilus; Reynoldsia; Satchellius; Scherotheca;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Földigiliszta-félék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Földigiliszta-félék témájú kategóriát.

A földigiliszta-félék (Lumbricidae) a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe, ezen belül a nyeregképzők (Clitellata) osztályába, a kevéssertéjűek (Oligochaeta) alosztályába, a Haplotaxida rendbe és a Lumbricina alrendbe tartozó család.

Származásuk, elterjedésük

Elterjedése holarktikus; ezen belül a fajok nagy többsége a palearktikus faunatartományban él. Észak-Amerikában (tehát a nearktikus faunatartományban) a családnak mindössze két neme (Eisenoides és Bimastos) őshonos.

Megjelenésük, felépítésük

Jól láthatóan gyűrűzött, hengeres testű állatok. Egy külső gyűrű egy belső szelvénynek felel meg. Amikor összehúzódnak, hosszuk kb a felére zsugorodik. Az első kivételével minden gyűrűhöz 4 pár merev kampóserte kapcsolódik. A keskenyebb testvégen a szájnyílás, a másikon a végbélnyílás található.

Az állat testét csupasz, nyálkás bőr fedi, ennek típusa egyrétegű hengerhám. A bőrével védekezik, lélegzik és fényt érzékel. A bőre ugyanakkor a mozgásában is részt vesz, mert összenőtt az alatta lévő izommal. Az izomzat a testet tömlőszerűen veszi körül. Innen a mozgásszerv neve, a bőrizomtömlő. A földigiliszta testének első harmadán néhány gyűrű sötétebb színű és vastagabb. Ez a nyereg, amely a bőrizomtömlőből kialakult szaporítószerv. Váladékából az állat egy kis tartályfélét képez, amelybe aztán a petéit helyezi. A kis petetartó képződmény neve gubó.

A földben vagy az iszapban élnek, néhány fajuk kétéltű. A táplálkozási lánc alján helyezkednek el.

A Kárpát-medencében a földigiliszta-félék családjából mintegy 60 faj található meg. Az itt élő fajok szelvényszáma 50-350, a kifejlett példányok testhossza 1,5 és 50 cm között változik.

Életmód

Hasznos állatok, a talajban lévő növényi részekkel táplálkozva trágyát állítanak elő. Az ürülékükkel és földalatti járataikkal a talaj minőségét javítják. Minimum művelésű mezőgazdálkodási területeken sokkal több a talaj egészségét jelző földigiliszta.^[1] A horgászok gyakran használják csaliként legismertebb faját, a közönséges földigilisztát (Lumbricus terrestris).

Rendszerezés

A földigiliszta-félék besorolása a legújabb genetikai alapú (filogenetikus) rendszertani osztályozás szerint:

Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Ősszájúak (Protostomia)
Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa)
Csoport: Csillókoszorús lárvájúak (Trochozoa)

Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida)
- Osztály: Nyeregképzők (Clitellata)
  - Alosztály: Kevéssertéjűek (Oligochaeta)
    - Rend: Haplotaxida
      - Alrend: Lumbricina
        Öregcsalád: Lumbricoidea
        Család: Földigiliszta-félék (Lumbricidae)

Nemeik

Allolobophora
Allolobophoridella
Aporrectodea
Cernosvitovia
Dendrobaena
Dendrodrilus
Eisenia
Eiseniella
Eiseniona
Eophila
Ethnodrilus
Eumenescolex
Fitzingeria
Helodrilus
Iberoscolex
Kritodrilus
Lumbricus
Microeophila
Murchieona
Octodriloides
Octodrilus
Octolasion
Orodrilus
Perelia
Postandrilus
Proctodrilus
Prosellodrilus
Reynoldsia
Satchellius
Scherotheca

Egyes fajaik

közönséges földigiliszta (Lumbricus terrestris) – kozmopolita
erdei giliszta (Lumbricus polyphemus) – a Kárpát-medencében a legnagyobb földigiliszta-faj, 15–50 cm, barna erdei talajban gyakori
tejfehér giliszta (Octolasion lacteum) – mészben gazdag talajokban él, kozmopolita
rózsaszínű giliszta (Aporrectodea rosea) – nyáron diapauzába vonul
trágyagiliszta (Eisenia fetida) – a szerves hulladék lebontásában fontos
világító giliszta (Eisenia lucens) – hegyvidéki, korhadó fatörzsekben él
barlangi giliszta (Helodrilus mozsariorum) – megtalálható például a Baradla-barlang vízzel telt szifonjaiban