Ernster Dezső
Ernster Dezső (Pécs, 1898. november 23. – Zürich, 1981. február 15.[1]) magyar operaénekes (basszus). ÉletpályájaPályakezdéseÉdesapja Ernster Géza (1868–1944), a pécsi zsinagóga legendás kántora. Korán elvesztett édesanyjának is szép énekhangja volt. Ernster Dezső egyik bátyja a pécsi színház korrepetitora volt, az ő révén már hatévesen énekelhetett Bizet Carmenjének fiúkórusában. Szülővárosában kezdte kiképezni hangját Kalliwoda Olga tanítványaként, majd Budapesten és Bécsben folytatta tanulmányait.[1] Pályafutása a szászországi Plauenben kezdődött, ahol 1924–1925-ben énekelte Hermann szerepét a Tannhäuserben. 1929-től szerepelt a berlini Staatstheaterben és a Kroll Operában is, ahol – többek között – Paul Hindemith operáiban énekelt Otto Klemperer vezénylésével. 1931-ben, Bayreuthban Titurelt játszotta a Parsifalból, karmestere itt Arturo Toscanini volt. 1933 után1933 után el kellett hagynia Németországot, Ausztriában telepedett le. 1938-ban az Egyesült Államokban turnézott, de 1940-ben vesztére visszatért Magyarországra, ahol zsidó énekes ekkor már nem léphetett fel. 1944-ben elfogták, majd a Kasztner-vonattal a bergen-belseni koncentrációs táborba került, ahonnan a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével szabadult ki.[2] A háború utánA háború után újra fellépett Bázelben és a Metropolitanben, New Yorkban. Magyarországra 1955-ben látogatott haza hét év után.[1] 1964-ben Svájcba költözött. Magyarországon utoljára 1966 augusztusában lépett fel: Sarastrót énekelte A varázsfuvolából a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.[2] Utolsó éveit Zürichben töltötte, itt hunyt el 1981-ben.[3] 2002-ben édesapjának és neki közös emléktáblát avattak Pécsett. Főbb szerepei
Irodalom
LemezeiJegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia