Elischer Gyula (orvos, 1875–1929)

Ez a szócikk az orvosról (röntgenológusról) szól. Hasonló címmel lásd még: Elischer Gyula (egyértelműsítő lap).

Elischer Gyula
Született	1875. február 28.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1929. december 16. (54 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Elischer Gyula
Foglalkozása	orvos radiológus
Halál oka	rák
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (35-1-97)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elischer Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Thurzóbányai Elischer Gyula (Budapest, 1875. február 28. – Budapest, 1929. december 16.) magyar röntgenológus, egyetemi tanár.

Életpályája

1893-ban érettségizett Budapesten a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. Orvosi pályája elején – 1901–1909 között – gyakornok volt a budapesti kórbonctani tanszéken, majd a belgyógyászaton. Hamburgban Albers-Schönberg mellett ismerkedett meg a röntgenológiával. 1909–1912 között a II. sz. Belklinika tanársegéde és a röntgenlaboratórium vezetője volt. 1911-től a budapesti belklinika röntgen-laboratóriumának vezetője volt. 1912-ben magántanár lett a klinikai radiológiából. 1914–1918 között hadiorvos volt. 1917-ben az Orvoskari Röntgenintézet vezetője lett Alexander Béla halálát követően. 1922-től a röntgenológia nyilvános rendes tanára Debrecenben. 1924–1925 között, valamint 1927–1928 között az orvosi kar dékánja volt.

Sugárzás okozta rákban hunyt el.

Jelentősek a vese, a szív röntgenvizsgálatára, különösen pedig a gyomornyálkahártya-reliefre vonatkozó kutatásai. A debreceni egyetemen Csiky József, Szontágh Félix, Neuber Ede, Belák Sándor, Hüttl Tivadar, Huzella Tivadar, Ormós Jenő, Verzár Frigyes, Benedek László, Loessl János és Kulin László voltak kollégái.

2015. november 19-én avatták fel Kövér József szobrász által alkotott mellszobrát Debrecenben, a Radiológiai Klinika előtt (Nagyerdei út 98).[4]

Családja

Szülei: Elischer Gyula (1846–1909) nőgyógyász és Thrór Vilma (1848–1923) voltak. Testvére, Elischer Vilmos (1877–1938) ügyvéd volt. 1904. december 17-én házasságot kötött Petschacher Ágotával. Egy fiuk született: Elischer Gyula (1918-2004).[5][6][7]

Halálhíre szerint „1916-ban jobb kezének negyedik ujján röntgenrákot kapott, ez a rák később elhatalmasodott egész szervezetén.”[8] Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (35-1-97).

Elischer Gyula röntgenológus, egyetemi tanár sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-97.

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03718.htm, Elischer Gyula, 2017. október 9.
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
3. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=241&layout=s
4. Elischer Gyula. Köztérkép.hu Nyul Imre műlapja
5. Magyar Családtörténeti Egyesület
6. Julius Elischer. Archinform.net
7. dr. Elischer Gyula. Socrad.hu
8. Friss Ujság, 1929. december 19. 289. szám, 4. o.

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Dr. Elischer Gyula
• Nemzeti Örökség Intézete

További információk

• Ratkóczy Nándor: A magyar radiológia úttörői. Elischer Gyula (Magyar Radiológia, 1954. 2. sz.)
• Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza: 1918-1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerkesztette és kiadta Gerő József. Budapest, 1938.
• Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Budapest, Kis Akadémia, 1941.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
• Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8