Dombay Ede

Dombay Ede
Született	1855. október 16. Nyitraivánka
Elhunyt	1897. április 4. (41 évesen)
Foglalkozása	író költő újságíró
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (1886–) Nyitrai Piarista Gimnázium (–1870)
Sablon Wikidata Segítség

Ez a szócikk költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Dombay Ede (építész).

Dombovári és iváncsfalvi Dombay Ede (Nyitraivánka, 1855. október 16. - 1897. április 4.) író, költő, újságíró, hivatalnok.

Élete

Dombay Sándor földbirtokos és setétkuthi Setéth Mária[1] fia, Dombay Hugó ügyvéd, költő, író, festő, zenész és Szabó Vincéné Dombay Piroska testvére. 1883-ban eljegyezte gergelyfalusi Szabó Ilonát (1868),[2] nemespanni Szabó István (1845-1901) megyei hivatalnok,[3] és apaji Ernyey Emília (1848) lányát.

A gimnázium négy osztályát 1870-ig a Nyitrai Piarista Gimnáziumban, a főreáliskolát 1875-ben Pozsonyban végezte. 1881-től vármegyei tisztviselő, 1884. májusától Berchtold László grófnak és az év végétől gróf Gyürky Ábrahám főispánnak titkára és megyei aljegyző volt Nyitrán, majd Szakolcán lett városi főjegyző. 1886-tól a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem jogi hallgatója volt.[4]

Sírhelye a nyitrai temetőben van,[5] de a felirat szerint Szakolcán volt eltemetve.

Tréfás verseket és adomákat írt Pozsonyból az Üstökösbe (1873-1874, 1883), a Nyitrai Közlönybe (1876-1878), a Nyitramegye politikai hetilapba 1882-ben tárcákat, értekezéseket, verseket és apróságokat írt, elbeszéléseket és rajzokat pedig a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület Naptárába (1886), az Érsekujvár és Vidékébe (1890) és az Érsekujvári Naptárba (1891). Szerkesztette a Villám című élclapot 1878. augusztus 23-tól 1879. januárjáig Nyitrán. Álneve: Tyúk Miska, s többféle egyéb jegyet is használt a lapokban. 1883-ban az ő prologját szavalta Eszéki Emma a nyitrai színház megnyitásakor.[6] 1885-ben Gyürky Ábrahám főispán beiktatására is írt költeményt, melyet a színházban szavaltak el.[7] A nyitrai Katholikus Egylet tagja,[8] és a Nyitrai Kerületi Nőegylet titkára volt.[9]

1891-ben két oklevelet ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak.[10]

Művei

• 1882 Szivemből. Nyitra (versfüzet)
• 1882 Hallatlan botrány. Nyitra (röpirat Kaufmann Ármin szerk. ellen)
• 1884 Prolog a nyitrai szinház megnyitásakor. Nyitra
• 1884 Pattai emlék (költemény)[11]

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
• 1929 Magyar Színművészeti Lexikon, 365-366
• Fehér Sándor - Pindes Ivett 2009: Nyitrai sírkövek – Séta a nyitrai városi temetőben. Nyitra, 16

1. S. M. gyászjelentése
2. Budapesti Hírlap 3/24, 3 (1883. január 24.); Fővárosi Lapok 1883/20, 133 (1883. január 24.); Pesti Napló 34/22, 2 (1883. január 23.)
3. Sz. I. gyászjelentése
4. A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1887-1888, 71.
5. kozterkep.hu
6. Pesti Hírlap 5/320, 5 (1883. november 20.)
7. Pesti Napló 36/16-17 (1885. január 16-17.)
8. Breznay Béla (szerk.): Religio 1885/13, 100.
9. Fővárosi Lapok 1888/165, 1214 (1888. június 15.)
10. Budapesti Közlöny 25/210, 1 (1891. szeptember 16.)
11. Fővárosi Lapok 1884/151, 983 (1884. június 28.); Görföl Jenő 2002: A forradalom patai emlékműve. Új Szó 2002. március 13.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest