Darvas Gábor 1911-ben született a kelet-magyarországi Szatmárnémetiben. Családjával 1918-ban Budapestre költözött, ott végezte gimnáziumi és főiskolai tanulmányait.
Kilencéves korától zongorázni tanult, 1926-tól 1932-ig a budapesti Zeneakadémia növendéke volt, előbb hangszeres majd zeneszerzői tanszakon (Kodály Zoltán tanítványaként). A harmincas években zenekari szerzeményeit hangversenyen és a Magyar Rádióban mutatták be.
1939-ben külföldre távozott; a második világháború idején Dél-Amerikában élt, egy ideig Erich Kleiber közvetlen munkatársa volt, később cikkeket írt zenei folyóiratok részére.
1948-ban tért vissza Magyarországra, ahol különböző kulturális intézményeknél működött zenei szakértőként, 1972-ig.
Szerzői tevékenységét 1951-ben újította fel; a komponáláson kívül az európai múlt zenei értékeinek feltárásával és közreadásával, feldolgozásával és hangszerelésével valamint szakkönyvek írásával foglalkozott. 1985-ben halt meg Budapesten.
Diszkográfia
1982 Darvas Gábor (szerzői lemez): Prelúdium, Medália, Magánzárka, Bánat, Reminiszcenciák – Hungaroton SLPX 12365 – saját LP
Főbb művei
Improvisations symphoniques, 1963, Zongorára és zenekarra
Varianti, 1964, Zenekarra
Sectio aurea, 1964, Zenekarra
Medália, 1965, Szopránhangra, ütő- és billentyűs hangszerekre
A torony,1967, Szoprán és basszus szólóra, vegyeskarra és zenekarra
Rotation, 1968, Kamaraegyüttesre
Magánzárka, 1970, Ütőhangszerekre és hangszalagra
Prelude, 1970, Hangszalagra
Passiózene, 1974-1978, Énekhangokra és hangszalagra
Bánat, 1978, Bariton hangra, hangszalagra és szimfonikus zenekarra
