|
Dalibor (opera)
 A Dalibor Bedřich Smetana háromfelvonásos történelmi operája. Az eredetileg német nyelvű librettót Josef Wenzig írta és Ervín Špindler fordította le cseh nyelvre. Smetana a művet 1866 és 1867 között komponálta. A bemutatójára 1868. május 16-án[1] (vagy 15-én)[2] került sor Prágában, az Újvárosi Színházban (amely a mai prágai Állami Operház helyén állt), Josef Jiří Kolár rendezésében, a zeneszerző vezényletével. Magyarországi bemutatója 1909. október 2-án volt az Operaházban, egy hét múlva még egyszer előadták, aztán örökre eltűnt a hazai repertoárról.[3] A zeneszerző törekedett arra, hogy egy valódi, jelentős cseh nemzeti operai műfajt teremtsen meg, a Dalibort ennek ellenére leginkább az a kritika érta, hogy túlságosan magán viseli a német operák, főként Richard Wagner stílusát.[4] Az operának van egy közös vonása Ludwig van Beethoven Fideliojával is, mert mindkettőben a női főszereplő férfi ruhát ölt, hogy megmentse a hőst.[5] Szereplők
CselekményTörténelmi háttérA történet 1498 elején játszódik Prágában. A történet főhőse Kozojedi Dalibor cseh lovag, aki részt vett a ploskovicei felkelésben és menedéket adott egy körözött jobbágynak. Tettéért a prágai vár, később róla elnevezett Daliborka tornyába zárták, majd halálraítélték és kivégezték. A legenda szerint az ítéletre várva megtanult hegedülni, és olyan szépen játszott, hogy az emberek csoportokba verődtek a torony ablaka alatt, hogy játékát hallgathassák.[6] Első felvonásDalibort a királyi bíróság elé állítják azzal a váddal, hogy meggyilkolta a ploskovicei várgrófot, bosszúból, amiért az kivégeztette a barátját, a zenész Zdeněket. Beidézik a várgróf hugát, Miladát, aki követeli a bűnös kivégzését. Amikor bevezetik Dalibort, a tömeg felemelkedik, hogy támogassa. Amikor Dalibor elmondja, hogy hogyan fogták el és ölték meg a barátját, a bíróság megenyhül és életfogytiglani börtönre módosítja a halálbüntetést. Milada rájön, hogy beleszeretett Daliborba és összefog Jitkával, az árva, falusi lánnyal, aki Dalibor birtokán él és a lovag jó barátja, hogy kiszabadítsák. Második felvonásA zsoldosok táborában Jitka és szeretője, Vítek Dalibor kiszabadítását tervezgetik. Ezalatt Milada, férfi ruhába bújva munkát vállal a börtönben. Elbűvöli Benešt, a börtönőrt és ráveszi, hogy engedje be Dalibor cellájába. Odaadja a lovagnak néhai barátja hegedűjét. A lovag álmodozik, és kezdetben úgy gondolja, Milada szeretett barátjának Zdeněknek a reinkarnációja. Aztán egy szenvedélyes duettben énekelnek örömükről, hogy megtalálták egymást. Harmadik felvonásDalibor a börtönben várja a menekülést (ekkor énekli híres dalát, a Dal a szabsághozt), de rossz érzése támad, amikor Zdeněk hegedűjének egyik húrja elpattan. A Beneš megvesztegetésére tett kísérlet azonban meghiúsul, és a börtönőr tájékoztatja a királyt a szökési kísérletről. Tanácsnokainak tanácsát követve a király elrendeli Dalibor kivégzését. Milada, aki a börtön falán kívül várakozik, hallja a kivégzés miatt félrevert harangokat. Követői kíséretében betör a várba és kiszbadítja Dalibort, de közben halálos sebet kap. Dalibor karjaiban hal meg. A lovag ezután leszúrja magát, hogy a sírban egyesüljön szerelmével. Egy alternatív befejezés szerint Dalibort kivégzik, mielőtt Milada megmenthetné, ezért a leány lesz öngyilkos. FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Dalibor (opera) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. JegyzetekForrások
További hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
