hu D%C3%A9li vidra

Déli vidra
	Kitömött déli vidra egy argentínai múzeumban
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Menyétfélék (Mustelidae);
Alcsalád:	Vidraformák (Lutrinae);
Nem:	Lontra; J. E. Gray, 1843
Faj:	L. provocax;
Tudományos név
	Lontra provocax; Thomas, 1908
Szinonimák
	Lutra huidobria Gay, 1847 [nomen nudum]; Lutra provocax Thomas, 1908; Lontra paranensis (Thomas, 1908);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Déli vidra témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Déli vidra témájú kategóriát.

A déli vidra (Lontra provocax) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a vidraformák (Lutrinae) alcsaládjába tartozó faj.

Rendszertani eltérések

Habár a legtöbb biológus szerint a déli vidra egy önálló fajt alkot, egyesek úgy vélik, hogy a kanadai vidra (Lontra canadensis) legdélebbi állományát képezi.

Előfordulása

A déli vidra kizárólag Dél-Amerika legdélebbi részein fordul elő. A vadonban, csak két országban található meg, Chilében és Argentínában.

Megjelenése

Ennek az állatnak az átlag fej-testhossza 70 centiméter, farokhossza további 40 centiméter. Testtömege 5-10 kilogramm között van. Háti része sötétbarna, míg hasi része fahéjbarna színű.

Életmódja

A déli vidra legfőbb élőhelye a nagy folyók és tavak, de a tengerbe is bemerészkedik. Azokat a partszakaszokat kedveli, amelyeket sűrű növényzet borít be. Üregeit a nagy fák gyökerei közé, vagy a kidőlt fák mellé vájja. Az anyaállat és kölykei kis családokat alkotnak, a hímek általában magányosak. Mint a legtöbb vidrafaj, halakkal táplálkozik, de rákokat, puhatestűeket és akár madarakat is zsákmányolhat.

Szaporodása

Ennek a vidrának a szaporodási időszaka télen és tavasszal van. A magzat kifejlődése, csak 2 hónapig tart, de a késleltetett beágyazódás miatt a vemhesség akár 10-12 hónapot is tarthat. Ennek végén a nőstény 1-4, általában 1-2 kölyköt ellik. A kicsik vakon születnek és körülbelül egy hónapos korukban nyílik ki a szemük. A kölykök 7 hetesen már szilárd táplálékot is fogyasztanak. Három hónaposan megtanulnak úszni és egy hónapra rá, már egyedül is tudnak vadászni. Körülbelül egy évig együtt marad a család. Az ivarérettséget 1-2 évesen érik el.

Veszélyeztetettsége

A déli vidrát körülbelül 100 éven keresztül ipari mértékben vadászták. Az 1960-as években Argentína betiltotta a déli vidra vadászatát, azonban ezt a tilalmat senki sem veszi komolyan. Chilében még mindig szabad vadászni erre a vidrára. A vadászat és orvvadászat mellett, a vizek szennyezése és az élőhelyek elvesztése is veszélyezteti ezt a vidrafajt.^[1] További veszélyforrást jelent számára a betelepített amerikai nyérc (Neovison vison) is, amellyel az élőhelyért és a táplálékért kell, hogy versengjen.^[2]

Jegyzetek

↑ Marcelo H. Cassini, Laura Fasola, Claudio Chehébar & David W. Macdonald (2010). „Defining conservation status using limited information: the case of Patagonian otters Lontra provocax in Argentina”. Hydrobiologia 652 (1), 389–394. o. DOI:10.1007/s10750-010-0332-6.
↑ L. Fasola, C. Chehébar, D. W. Macdonald, G. Porro & M. H. Cassini (2009). „Do alien North American mink compete for resources with native South American river otter in Argentinean Patagonia?”. Journal of Zoology 277 (3), 187–195. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.2008.00507.x.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 25.)
Animal Diversity Web
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Southern river otter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Marcelo H. Cassini, Laura Fasola, Claudio Chehébar & David W. Macdonald (2010). „Defining conservation status using limited information: the case of Patagonian otters Lontra provocax in Argentina”. Hydrobiologia 652 (1), 389–394. o. DOI:10.1007/s10750-010-0332-6.

[2] L. Fasola, C. Chehébar, D. W. Macdonald, G. Porro & M. H. Cassini (2009). „Do alien North American mink compete for resources with native South American river otter in Argentinean Patagonia?”. Journal of Zoology 277 (3), 187–195. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.2008.00507.x.

[1]

[2]

Déli vidra