|
Tó   A tó szárazfölddel körülvett állóvíz. A tavak többsége édesvizet tartalmaz. Természetes tavak a Föld szinte bármely részén kialakulhatnak, de a legtöbb tó az északi félteke magasabb szélességi körein található. Területük 2,5 millió km2, a Föld felszínének 0,5%-a, a szárazföldek jégmentes felszínének 2%-a.[1] MeghatározásukA tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. A folyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez. A szárazföldek állóvizei közé tartozik a fertő, a mocsár és a láp.[2] A tavak fajtái eredetük alapjánMedencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:
A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:
Endogén eredetű tavakAz endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki. Tektonikus eredetű tavak A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.
Vulkanikus eredetű tavak
Exogén eredetű tavakAz exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak. Jég által kialakított tavakAz exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak. A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak: A tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben kialakult tavak.
A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek). A végmorénatavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek. Folyók által kialakított tavakA morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:
A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki. Ilyen karsztos tavak például
Szél által kialakított tavakA szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai LagúnatavakTurzás gátolta tavak. Például IJssel-tó. Elgátolással keletkezett tavakHegyomlás által elgátolt tavak: Földcsuszamlás által elgátolt tavak:
Kozmikus hatásra kialakult tavakMeteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző. Antropogén eredetű tavakMesterséges tavak. Például
Tavak csoportosítása vízháztartás alapján
Tavak pusztulásaRövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással). A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye. Tavak pusztulásának típusai:
Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás. Tavak pusztulásának szakaszai:
A legjelentősebb tavak listája
A Föld legnagyobb tavai, sóstavaiA Föld legmélyebb tavai
Kapcsolódó szócikkekJegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
