Cseresznyeszilva
A cseresznyeszilva vagy mirabolán, mirobalán, mirabella, népies nevén ónabóna[1] (nevezik még paradicsomszilvának, fosószilvának[2] és lotyószilvának is (Prunus cerasifera)) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, a rózsafélék (Rosaceae) családjába és a szilva (Prunus) nemzetségbe tartozó növényfaj, a szatmári szilvapálinka egyik potenciális alapanyaga.[3] JellemzéseMárcius végén zöldesfehéren nyíló, tövises, 5–8 m-es fa vagy bokorfa. Gömbölyű termése sárga vagy piros színű, kellemes édeskés-savanykás ízű. Kiváló kompót készíthető belőle. Még a rómaiak honosították meg Európában, eredeti élőhelye a Kaukázus és Délnyugat-Ázsia. Edzett, igénytelen növény, az átlagosnál valamivel szárazabb vagy nyirkosabb viszonyokat is elvisel. Tűri a nyírást, áthatolhatatlan sövénnyé nevelhető. Az alapfajt a faiskolák mirabolánszilva néven alanynak szaporítják. Egy sor csonthéjas gyümölcsöt, díszfát, díszcserjét szemeznek rá. FajtáiDísznövényként a fajtái kedveltek, közülük is elsősorban a piros levelű, úgynevezett vérszilvák:
Kevésbé elterjedt fajtái:
A Prunus x blireana, teltvirágú vérszilva (Prunus cerasifera 'Pissardii' x Prunus mume) 3–5 m-es bokor vagy bokorfa, a Prunus cerasifera 'Pissardii'-hoz hasonló, de annál valamivel kisebb és világosabb színű levelekkel. Színes lombja mellett áprilisban a szilvarózsára emlékeztető telt, rózsaszín virágjaival díszít. Szebb, de igényesebb az előző fajnál, illetve annak fajtáinál, jól öntözött viszonyok közé való. Képek
Jegyzetek
Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia