Délnyugat-Ázsia

Délnyugat-Ázsia (más néven Elő-Ázsia, Nyugat-Ázsia) az ázsiai kontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület. A kifejezés nagyjából felcserélhetően használható Nyugat-Ázsiával. Részben régészeti vonatkozásban használják, illetve az ENSZ alrégió beosztásaként. Mind természet-, mind társadalomföldrajzilag elkülönül a Közel-Kelet terminológiától. A Közel-Kelet elsősorban politikai, társadalom-földrajzi egység, melybe több észak-afrikai állam is beletartozik, míg Délnyugat-Ázsia csak Ázsia délnyugati területeit fogja át.

A kifejezés használatát a Közel-Kelet szó helyett egyre inkább preferálják a nemzetközi szervezetek, tekintve, hogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet kifejezések egyfajta eurocentrista világkép alapján határozhatók csak meg.

Az ENSZ meghatározása alapján a régióhoz tartozik Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is, bár ezek az államok Ázsia és Európa határán helyezkednek el, és kulturálisan-politikailag mindkét kontinenshez köthetők.

Délnyugat-Ázsia

Földrajz

Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik:

• Legnagyobb részét az Arab-félsziget foglalja el. Ez a terület Ázsia egyik legrégebbi ősmasszívuma, valamikor régen még Afrikához tartozott. Az üledékes kőzetréteget táblás vidéknek is emlegetjük. Ez a hatalmas terület értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejteget.
• Északi területén helyezkedik el az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartozó fiatal lánchegységek.
• Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz között elterülő síkság. Ez a két folyó töltötte fel hordalékával, legfiatalabb területe Délnyugat-Ázsiának.

Délnyugat-ázsiai államok

Bár több csoportosítás is létezik, Délnyugat-Ázsiához az alábbi államok tartoznak:

•  Örményország
•  Azerbajdzsán (részben Európában)
•  Bahrein
•  Ciprus
•  Egyiptom (zöme Afrikában)
•  Grúzia (részben Európában)
•  Irán
•  Irak
•  Izrael
•  Jordánia
•  Kuvait
•  Libanon
•  Omán
•  Katar
•  Szaúd-Arábia
•  Szíria
•  Törökország (részben Európában)
•  Egyesült Arab Emírségek
•  Jemen

Az országok összehasonlítva

Ország (és terület)	Terület (km^2)	Népesség[1][2] (2019)	Népsűrűség (fő/km^2) (2018-ban)	Főváros	Nominális GDP[3] (2012)	GDP/fő (nominális)[4] (2012)	Valuta	Politikai rendszer	Hivatalos nyelv
Anatólia:
Törökország^1	783,562		94.1	Ankara	$788.042 milliárd	$10,523	Török líra	Elnöki rendszer, köztársaság	Török nyelv
Arab-félsziget:
Bahrein	780		1,646.1	Manáma	$30.355 milliárd	$26,368	Bahraini dinar	Alkotmányos monarchia	Arab
Kuvait	17,820		167.5	Kuvaitváros	$184.540 milliárd	$48,761	Kuvaiti dinár	Alkotmányos monarchia	Arab
Omán	212,460		9.2	Muscat	$78.290 milliárd	$25,356	Ománi riál	Abszolút monarchia	Arab
Katar	11,437		123.2	Doha	$192.402 milliárd	$104,756	Katari riál	Abszolút monarchia	Arab
Szaúd-Arábia	2,149,690		12	Rijád	$733.956 milliárd	$25,139	Szaúdi riál	Abszolút monarchia	Arab
Egyesült Arab Emírségek	82,880		97	Abu-Dzabi	$383.799 milliárd	$43,774	Emirátusi dirham	Föderáció, Alkotmányos monarchia	Arab
Jemen	527,970		44.7	Sana'a (Houthi-led government) Aden (Seat of government)	$35.05 milliárd	$1,354	Jemeni riál	Provisional Elnöki rendszer	Arab
Dél-Kaukázus:
Abházia^5	8,660	242,862	28	Szuhumi	$500 millió	N/A	Grúz lari	Félelnöki rendszer Köztársaság	Abkház, orosz nyelv
Örményország	29,800		108.4	Jereván	$9.950 milliárd	$3,033	Örmény dram	Félelnöki rendszer, köztársaság	Örmény nyelv
Arcak ^5	11,458	150,932	N/A	Sztepanakert	$1.6 milliárd	$2,581	Arcahi dram Örmény dram	Elnöki rendszer
Azerbajdzsán	86,600		105.8	Baku	$68.700 milliárd	$7,439	Azeri manat	Elnöki rendszer	Azeri
Grúzia	69,700		68.1	Tbilisi	$15.847 milliárd	$3,523	Grúz lari	Félelnöki rendszer, Köztársaság	Grúz
Dél-Oszétia^5	3,900	53,532	13	Chinvali	$500 millió	N/A	Grúz lari	Félelnöki rendszer Köztársaság	Oszét, Orosz nyelv
Termékeny félhold:
Irak	438,317		73.5	Baghdad	$216.044 milliárd	$6,410	Iraki dinár	Parlamentáris köztársaság	Arab, Kurd
Izrael	20,770		365.3	Jeruzsálem^4	$353.65 milliárd	$39,106	Sékel	Parlamentáris köztársaság	Héber
Jordánia	92,300		68.4	Ammán	$30.98 milliárd	$4,843	Jordán dinár	Alkotmányos monarchia	Arab
Libanon	10,452		404	Bejrút	$42.519 milliárd	$10,425	Libanoni font	Parlamentáris köztársaság	Arab
Palesztina^6	6,220		667	Rámalláh^3	$6.6 milliárd	$1,600	Egyiptomi font, Jordán dinár, Izraeli sékel	Félelnöki rendszer, Köztársaság	Arab
Szíria	185,180		118.3	Damaszkusz	N/A	N/A	Szír font	Elnöki rendszer	Arab
Iráni-fennsík:
Irán	1,648,195		45	Teherán	$548.590 milliárd	$7,207	Iráni riál	Iszlám köztársaság	Újperzsa
Földközi-tenger:
Akrotíri és Dekélia ^7	254	15,700	N/A	Episzkopi	N/A	N/A	Euro	Sztratokrácia, Alkotmányos monarchia	Angol
Ciprusi Köztársaság	9,250		117	Nicosia	$22.995 milliárd	$26,377	Euro	Elnöki rendszer	Görög, Török
Észak-Ciprus^5	3,355	313,626	93	North Nicosia	$4.032 milliárd	$15,109	Török líra	Félelnöki rendszer, köztársaság	Török
Sínai-félsziget:
Egyiptom ^2	60,000	850,000	82	Kairó	$262.26 milliárd	$3,179	Egyiptomi font	Elnöki rendszer	Arab

Jegyzetek

1. "World Population prospects – Population division". population.un.org . United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
2. "Overall total population" – World Population Prospects: The 2019 Revision (xslx). population.un.org . United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (Hozzáférés: 2019. november 9.)
3. GDP. IMF. (Hozzáférés: 2014. április 16.)
4. GDP per capita. IMF. (Hozzáférés: 2014. április 16.)