Coryphaena equiselis

Coryphaena equiselis
Coryphaena equiselis
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii) Csoport: Percomorpha Rend: Sügéralakúak (Perciformes) Alrend: Sügéralkatúak (Percoidei) Család: Aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) Nem: Coryphaena Linnaeus, 1758 Faj: C. equiselis
Tudományos név
Coryphaena equiselis Linnaeus, 1758
Szinonimák
Coryphaena aurata Rafinesque, 1810 Coryphaena azorica Valenciennes, 1833 Coryphaena equisetis Linnaeus, 1758 Coryphaena equisetis Osbeck, 1765 Coryphaena lessonii Valenciennes, 1833 Lampugus neapolitanus Valenciennes, 1833 Lampugus punctulatus Valenciennes, 1833
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Coryphaena equiselis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Coryphaena equiselis témájú kategóriát.

A Coryphaena equiselis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az aranymakrahal-félék (Coryphaenidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A Coryphaena equiselis az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánok trópusi és szubtrópusi vizeiben él. Gyakran összetévesztik a fiatal, vagy a nőstény Coryphaena hippurusszal. Mint rokona, ez a halfaj is igen vándorló kedvű.

Megjelenése

Ez a halfaj, valamivel kisebb, mint rokona, csak 50, legfeljebb 127 centiméteresre nő meg. 22 centiméteresen felnőttnek számít. 33 csigolyája van. Megnyúlt és oldalról lapított teste van. Hátúszója, amely 48-55 sugárból tevődik össze, a fejtetőtől, majdnem a farokúszóig tart. A farok alatti úszója elöl bemélyedést mutat. Mellúszói, fejének középső része mögött indulnak ki, és körülbelül fele akkorák, mint a fejhossza. Fényes, fémezett kékes-zöldes testszíne, a Coryphaena equiselis halála után szürkévé válik. Oldalai aranyozott árnyalatúak, számos fekete folttal. Hátúszója sötét. A fiatal példány farokúszóját, fehér sáv szegélyezi. Növekedése során, főleg a hím esetében, a fej egyre magasodik, mivel kialakul a családra jellemző homloki csontos képződmény.

Életmódja

A Coryphaena equiselis, rokonával ellentétben, csakis a sósvízben él, amelynek hőmérséklete legalább 24 Celsius-fokos kell, hogy legyen. Főleg a nyílt vizeket kedveli, ahol általában rajokban úszik. Néha partközelben is látható. Időnként csónakokat követ, vagy szabadon lebegő törmelékek közelében tartózkodik. Tápláléka kisebb halak és kalmárok.

Legfeljebb 4 évig él.

Szaporodása

Ikrái és ivadékai a szabad vízben lebegnek.

Felhasználása

Ezt az aranymakrahal-félét, csak kisebb mértékben halásszák. Tenyésztésével eddig csak kísérleteztek. A sporthorgászok kedvelik. Általában frissen árusítják. Dél-Amerika északi részén, az egyik legfontosabb ehető halfajnak számít.

Források

• Coryphaena equiselis Linnaeus, 1758 FishBase
• Palko, B.J., G.L. Beardsley and W.J. Richards, 1982. Synopsis of the biological data on dolphin-fishes, Coryphaena hippurus Linnaeus and Coryphaena equiselis Linnaeus. FAO Fish. Synop. (130); NOAA Tech. Rep. NMFS Circ. (443).