Cinterem

A cinterem eredetileg a templom körüli – legtöbbször fallal kerített – temető régi magyar elnevezése. Később a templomudvar jelentését is felvette. A csángó nyelvjárásban előforduló csincsirin szó jelentése temetőkert (románul: ţintirim).

A protestáns templomok előcsarnokát vagy oldalépítményét is jelenti, ahová nagyobb temetési szertartások alkalmával a koporsót elhelyezik a halotti prédikáció időtartamára.

A szó eredete

A latin coemeterium szóból, az pedig a görög koiméthrion, 'nyugvóhely, fekvőhely' szóból ered.

Népies szólásokban

Népies szólásokban is előfordul: „cinterem felé áll a rúdja”: halni készül; „cinteremvirág veri a fejét”: őszül.

Ady Endrénél

Ady egy versében is említi a szót: „ha felzajlott a cinterem, ő nem játszott, sétált velem” ( Az első asszony).[1]) A vers ihletője valós személy volt, róla – Ady érmindszenti tanulóéveiről beszélve – a költő öccse, Ady Lajos is megemlékezett: „Fiuk, lányok együtt tanultak itt, s mivel pedig Katona Károly uram súlyos heptikával küszködött, s a két méter magas pici iskola-szobában erősen fúladozott, a márciusi első napfénytől kezdve a templom fás udvarán: a cinteremben folyt a tanítás.”[2]

Jegyzetek

1. Archivált másolat. [2013. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
2. Ady Lajos: Ady Endre. Bp., 1923.

Források

• Művészettörténeti ABC, Terra, 1961. 86. old.
• Cinterem. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. Gondolat Kiadó, Budapest, 1989. p. 70. ISBN 963-282-202-1

További információk

• mondtakvolt.blog