BoltozatA boltozat az építészetben íves felületű, a teret függőleges irányban határoló, kőből, téglából stb. falazott tartószerkezeti alegység. Alakja lehet egyszerű vagy összetett, kialakítása sima vagy bordás; lehet zárt, félig nyílt vagy nyitott rendszerű. Olyan, egy vagy két irányban görbült szerkezet, amelyben csak nyomóerők ébrednek – a támaszoknál azonban a függőleges mellett vízszintes erőkkel is számolni kell. A boltozatokat az egyre nagyobb fesztávok áthidalására fejlesztették, és közben folyamatosan finomították a támaszok vízszintes erőfelvételét. TörténeteAz álboltozatok az ókori Kisázsiában, Mezopotámiában és Egyiptomban jelentek meg. A tiszta boltozatot a rómaiak alkalmazták először térelhatárolásra: ők ismerték fel, hogy a gerendánál nagyobb terek, fesztávok hidalhatók át vele. Fejlődésük csúcspontját a román stílusban, majd a gótikában és a reneszánszban érték el. A XIX. század közepe óta szerepük az új térlefedő anyagok – az acél, a fa, majd a beton – térfoglalása miatt csökken. Napjainkban közlekedési létesítményekben (főleg metróalagutakban) és a nagy fesztávolságú héjboltozatokban alkalmazzák őket. A tüzeléstechnikában magas (néha 1500 Celsius feletti) hőmérsékleten üzemelő tartószerkezeteknél nincs alternatívájuk. FajtáiGörbülete szerintEgy irányban görbült szerkezet a dongaboltozat. Ennek egy változata a poroszsüveg födém. A két irányban görbült boltozatok formái a kolostor-, a teknő- és a tükörboltozat.
A vezérgörbék száma szerint
Alakja szerintHengerfelületből származtatott (transzlációs)
Gömb-, illetve forgásfelületből származtatott (rotációs)
Belső felosztása szerint
A román kori építészetben elterjedt, lapos négyszög keresztmetszetű borda a lombard borda (négyszöges borda). Ezt alárendelt helyiségek lefedésére a korai gótikában is alkalmazták.
A tartófelületek száma szerintZárt boltozatA boltozat a teljes vállvonal mentén alátámasztást igényel. Ilyen:
Félig nyitott boltozatA félig nyitott boltozatot két, egymással szemben álló fal tartja. Fajtái: Nyitott boltozatA nyitott boltozatok a teljes boltozatnyomást a sarokpillérekre, illetve -oszlopokra helyezik át, úgy, hogy a falak szerepét a térhatárolásra korlátozzák; azok boltozatot nem hordoznak. Nyitott boltozatok:
A nyitott boltozatokkal kevesebb anyagból magasabb tereket hozhatunk létre, mint a zártakkal, és a megvilágítás is javul. ElemeiÁtlósívKülönböző boltozati felületek összemetszéséből adódó, az alaprajzon a legtöbbször átlós helyzetű görbe vonal. Boltfelület (ívbéllet)A boltozat alsó, belső, homorú felülete. BolthátA boltozat felső, külső domború felülete. Boltozati mező (boltmező)A boltozatnak a falakkal és boltövekkel elhatárolt része. BoltozatélA boltfelület és a boltozatvonal síkjának metszésvonala. BoltozathomlokA boltozat tengelyére merőleges keresztmetszete. Boltozati kő (tégla)A boltozat falazó eleme. Alul állnak a kezdő támasz- vagy vállkövek (téglák), a boltmező kövei (téglái); a legfelső, utolsónak elhelyezett, felül szélesedő kő (tégla) a zárókő (zárótégla). A boltsüvegek középpontjánál mélyebbre, részben a boltozat egyes pontjairól leágazó bordákról csüngő zárókő a függő zárókő. Rendszerint csillagboltozatokban találjuk; a késő gótika egyik jellegzetessége. BoltozatmagasságA vállvonal és a vele párhuzamos csúcsérintő távolsága. Boltöv (heveder)A boltszakaszokat elválasztó, haránt irányú heveder, amely megvastagítva követi a boltozat ívét. BoltozatnyílásA vállpontokat a boltozatvonal síkjában összekötő egyenes szakasz. BoltozatszárA csúcsvonalra állított függőleges síktól jobbra, illetve balra eső két boltozatrész. BoltozattengelyA vállsíkban az ívgörbék középpontjait (pl. a kosárívekben) összekötő, hosszirányú egyenes. BoltozatvastagságAz ívbéllet és a bolthát távolsága, a felfekvési hézag. Boltozatvonal (középvonal)A boltozathomlokon az ívbéllettől és a boltháttól egyenlő távolságra lévő pontok mértani helye. Boltozatvonal síkjaA boltozattengelyre merőleges, a boltozatvonalat tartalmazó sík. Boltsüveg (süveg)Geometriai értelemben a boltozati mező boltozati felülete, szerkezeti értelemben a boltozat teste (maga a héj). Boltszakasz (travée)A boltozat egységnyi része, amit boltöv (heveder) határol. Boltváll (boltozatalap)A támasz (falazat, oszlop, pillér) és a boltozat építészetileg gyakran hangsúlyos csatlakozó felülete. Ellenfal (támaszfal)Támaszként szolgáló, a függőleges, illetve oldalnyomásokat átvevő kerítőfal. Fuga (hézag)A falazat (boltozat) szomszédos falazókövei közötti, kötőanyaggal (többnyire habarccsal) kitöltött rés. GerincA boltozati felület legmagasabb pontjait összekötő egyenes vagy görbe vonal. HomlokfalOlyan zárófal, amely nem támasz. HomlokívA boltozat, ill. boltsüveg felületek és a függőleges falfelületek metszésvonala. Süveg–boltnegyedA dongaboltozat négyzet alaprajzú szakasza és két átlós sík metszésvonalaitól, a homlokfalak felé eső két boltfelület. VaknegyedHa a négyszög alaprajz fölé emelt dongaboltozatot átlós síkokkal metsszük, homlokíves nyitott boltsüvegeket, a gyámfalak felé pedig tömör dongarészből álló vaknegyedeket kapunk. VállpontAz ívgörbe kezdőpontja a boltozat támaszkodó keresztmetszetében. VállsíkA vállpontokat tartalmazó, a boltozatvonal síkjára merőleges sík. VállvonalA válltengelyre merőleges, a két átellenes vállponton áthaladó egyenes. Vezérgörbe (directrix)A boltozat ívét meghatározó szabályos síkgörbe. Ez az a görbe vonal, amit mozgatva a boltozat felülete előállítható. Ez a mozgatás a dongaboltozatnál lehet egyenes, ferde vagy íves haladó. A gömb-, ill. egyéb forgásfelületű boltozatok felületeinek előállításához a vezérgörbét függőleges vagy vízszintes tengely körül forgathatjuk. Fő típusai:
Vonóvas (vonórúd)Vízszintes irányú, boltozatok és árkádok alatt a húzóerő fékezésére, az épület szilárdítására alkalmazott vasrúd. Záradékpont (csúcspont)A boltozatél legmagasabb pontja. ZáradékvonalA záradékpontokat összekötő vonal. További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Boltozat témájú médiaállományokat.
Nézd meg a boltozat címszót a Wikiszótárban!
|
Portal di Ensiklopedia Dunia