Borsos József (ügyész)
Szentgróthi Borsos József Kálmán (Makkoshotyka, 1875. november 13.[1] – Budapest, 1965. szeptember 2.)[2] királyi ügyész, a Szolnoki Királyi Ügyészség elnöke. Felmenői, családjaA Borsos családból származik, amely III. Ferdinánd magyar királytól 1646. október 1-én Zala vármegyében kapott címeres nemeslevelet. Ősei előbb Erdőhorvátiba, majd Királyhelmecre, később Nagygéresre költöztek, ahol nagyapja, Borsos Péter (Nagygéres, 1806. december 5. – Nagygéres, 1895. december 23.) 1842–ben igazolta a család nemességét. A család nemességét és szentgróthi előnevét 1938-ban a Belügyminisztérium is igazolta. Édesapja, Borsos György (Nagygéres, 1839. február 13. – Nagygéres, 1898. szeptember 14.) gazdatiszt. Édesanyja, nemes hubói Hubay Boldizsár református kántor és nemes Danavár Amália lánya, nemes hubói Hubay Berta (Tarcal, 1852. május 29.[3] – Nagygéres, 1928. augusztus 29.). Szülei 1871. február 1-én Vajdácskán kötöttek házasságot.[4] Testvére:
Feleségét, nemes Sarkadi Nagy Sándor földbirtokos és nemes Sarkadi Nagy Sára lányát, nemes Sarkadi Nagy Ilona Esztert (Sárospatak, 1882. február 13. – Budapest, 1963. szeptember 24.) 1900. április 21-én Sárospatakon vette el. Gyermekei:
TanulmányaiKözépiskolái tanulmányait 1884-től Sárospataki Református Kollégiumban végezte. 1892-ben iratkozott be a Sárospataki Jogakadémiára, ahol 1896-ban kitüntetéssel jogtudományi államvizsgát tett. MunkásságaJogi pályafutását 1897-ben kezdte, mint a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszék joggyakornoka. 1898 és 1900 között a Sátoraljaújhelyi Királyi Járásbíróság, majd 1900-tól a Sátoraljaújhelyi Királyi Törvényszék aljegyző, 1901-től jegyzője. A Beregszászi Királyi Járásbíróságra 1902-ben nevezték ki, ahol 1904-ig albíróként működött. 1905-ben nevezték ki első alkalommal alügyésszé a Beregszászi Királyi Ügyészségre. Ezt követően hosszabb ideig a Beregszászi Királyi Ügyészségen tevékenykedett, 1908. március 10-től ügyészként, majd 1917-től annak vezetőjeként. A forradalom után a csehek elfogták és öt hónapig az illavai fegyházban tartották fogva. 1920-ban sikeresen Magyarországra menekült és ismételten a Sátoraljaújhelyi Királyi Ügyészséghez nyert beosztást. A Szolnoki Királyi Ügyészség elnökévé 1921-ben nevezték ki, a tisztséget nyugdíjba vonulásági, 1934-ig töltötte be. Elnöksége idején járt el a Szolnoki Királyi Ügyészség az 1923. december 26-án, a csongrádi Izraelita Nőegylet bálja ellen elkövetett bombamerénylet vádlottai ellen, továbbá a tiszazugi méregkeverők ügyében. Származása
Források
Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia