|
Bertha György
Felsőőri Bertha György (Szombathely, 1841. április 15. – Rábahídvég, 1905. április 7.) magyar országgyűlési képviselő, szolgabíró, földbirtokos, Ferenc József-rendi lovagkereszt-kitüntetett, a Bertha György Művelődési Ház névadója.[4][5][6] ÉleteA felsőőri Bertha család leszármazottjaként született: apja Bertha Antal Vas vármegye főjegyzője, anyja Bezerédj Ludovika (1810-1872). Apai nagyszülei Bertha Ignác és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit Marianna (1792–1880).[7] Anyai nagyszülei bezerédi Bezerédj György és mezőszegedi Szegedy Antónia (1782–1842) voltak. Apjához hasonlóan ő is a közigazgatási, politikai pályát választotta: iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte, ahol 1867-ben jogtudományból doktorált.[8] 1867-68-ban az évben a a pornói járás szolgabírája volt.[9] Az 1870-es években egy rövid ciklusra a kőszegi kerületet képviselte az országgyűlésen, majd a Vas vármegyei életben munkálkodott, ahol tudásával és makulátlan jellemével általános nagyrabecsülést szerzett.[8] 1870. december 22-én megszületett Rábahídvégen első gyermeke, Bertha Aladár, majd három évvel rá, 1873 márciusában megszületett második gyermeke is, Bertha András, aki viszont ez év júliusában elhunyt. Az 1875–1878-as ciklus végén közel három hónapig a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője volt,[10][11] majd később elkezdett a gazdálkodás után érdeklődni, részt vett az Országos Gazdasági Egyesület munkájában, aminek a megalapítója és az 1880-as években az igazgatója is volt. Rábahídvég lakóinak oktatója, vezetője, segítője, atyja volt, szerette a földet, az embereket, részt vett a községi élet minden vonatkozásában.[8] 1885 novemberében Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapott.[6] Az 1890-es években megalapította az önkéntes tűzoltóegyletet, majd tejszövetkezetet szervezett Rábahídvégen.[8] 1891-ben rábahídvégi birtokának terményeit (pl. almát, gabonát) kiállításokon és versenyeken mutatta be,[12] valamint cukorrépa, félvér vasmegyei tájfaj szarvasmarha- és yorkshire-i sertéstenyésztés is foglalkozott.[13] 1895. január 16-án tüdővészben elhunyt első gyermeke, Bertha Aladár Rábahídvégen, ami nagyon megviselte: ettől kezdve visszavonult a közéleti szerepléstől és feleségével, Farkas Gizellával (1838-1912) csendes magányban élt élete végéig.[8] Vagyonának jelentős részét a község javára fordította: iskolát, kultúrházat, ispitát építtetett a falu számára, melyek közül az ispita már nincs meg, lebontották.[14] 1896-ban Soós János plébános az évezred fordulójának emlékére a község templomának kültéri, nyugati falához egy kőbarlangot készíttetett, amibe egy Kölnben készült, terracotta lourdes-i Szűz Mária szobrot helyezett el. Ennek egy anyagi részét (barlang, körülötte lévő rács, kerítés kialakítása) Bertha György fedezte, noha a templomnak volt rá 7000 forint tartaléka.[15] 1905. április 7-én, Rábahídvégen hunyt el tuberkulózisban.[16] Temetése szintén itt történt, a község régi temetőjében a Bertha család rábahídvégi ágának temetkezési helye ma is megtalálható, a község gondozza.[17] Lakhelye a település – később róla elnevezett – egyik főutcáján található Bertha-kastély volt, amit a felmenőitől örökölt meg.
– Bertha György végrendeletének utolsó sorai, Rábahídvég, 1899. június 19.[18]
1899-ben kelt végrendeletében vagyona felét jótékony és kulturális célra Rábahídvégre hagyta: kétszázezer koronát adományozott jótékonyságra (kertésziskola, kisdedóvó, népkonyha),[19] melynek egy részét a szegény és tehetséges gyermekek tanulásának támogatására fordítottak, továbbá kétszáz hold földdel hozzájárult az ispita fenntartásáért. Lakhelyét, a Bertha-kastélyt és a később alapítványi célra fordított 308 kataszteri holdnyi ingatlanát keresztlányára, a Seebach családból származó Seebach Matild bárónőre (1875–1964)[20] hagyta.[14] Elrendelte, hogy a település ezeknek az ingatlanoknak a jövedelméből több intézményt is állítson és tartson fenn,[8] ám szándékai ellenére ezek csak később valósulhattak meg és az 1930. október 19-én átadott Bertha György Művelődési Házban kaptak helyet.[21][22] 2005. július 16-án bronz mellszobrot avattak fel róla, amit Farkas Ferenc készített a település déli részén, a Bertha György utca elején lévő, 2000-ben létrehozott díszparkban. Borsits Zoltán polgármester ünnepi beszéde után dr. Wessely István és Orbán Lajos, a Bertha György Közalapítvány kuratóriumi elnöke leplezte le az alkotást.[23][24][25] Családja1867. október 29-én feleségül vette Rábahídvégen farkasfalvi Farkas Gizellát (Sárosd, 1838. április 14. – Rábahídvég, 1912. június 8.), akinek a szülei gróf farkasfalvi Farkas Ágoston ügyvéd és Pap Johanna voltak. Házasságukból két fiúgyermek született, Aladár (Rábahídvég, 1870 – Rábahídvég, 1895) és András (Rábahídvég, 1873 – Rábahídvég, 1873), ám unoka nélkül maradt.[7]
Galéria
Jegyzetek
Források
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
