hu Bersz%C3%A1n Lajos

	Berszán Lajos
	Berszán Lajos (Thaler Tamás felvétele 2015)
Született	1943. január 15. (82 éves); Sepsiszentgyörgy
Foglalkozása	pap
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Berszán Lajos (Sepsiszentgyörgy, 1943. január 15. –) katolikus lelkipásztor Erdélyben, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum megalapítója.

Pályafutása

Gyermek- és ifjúkora

Berszán Lajos 1943. január 15-én született a Sepsiszentgyörgyön, de valójában a háromszéki Zágont tekintette szülőfalujának, ahol egész gyermekkorát töltötte. Édesapját 5 éves korában elveszítette, és hamarosan meghalt a kistestvére is. Özvegy édesanyja egyetlen gyermekeként Zágonban végezte el az elemi iskola hét osztályát. 12 éves korától Gyulafehérváron folytatta tanulmányait, az úgynevezett Kántoriskolában.^[1] A kántoriskola elvégzése után felvételizett az ugyancsak gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolára. A teológiai tanulmányok befejezése után 1966. április 17-én szentelte pappá Márton Áron püspök.

Lelkipásztori tevékenysége

Egy rövid ideig tartó görgényüvegcsűri kisegítést követően az első tényleges állomáshelye Csíkszentgyörgy volt. Itteni másfél éves papi működése során találkozott először csángó hívekkel. Ezután Magyarszarvaskenden segédlelkészként működött, ahol szórványban élő híveket gondozott. A Mezőségen eltöltött négy év után Torja következett, ahol másfél év után a püspök a feltorjai plébánosává nevezte ki. A torjai nyolc év után ismét szórvány-településre került, a Beszterce-Naszód megyei Tekére (1980). 1982-től 2000-ig Gyimesfelsőlok egyházközségének plébánosa volt.

Az iskolaalapító

A gyimesfelsőloki évekre esett iskolaalapítói tevékenysége. A ’90-es évek elején fogalmazódott meg az igény, hogy Felsőlokon lelkigyakorlatos ház épüljön, illetve egy külön iskola létesüljön a gyimesi és moldvai csángó gyermekek számára. 1992-ben hozta létre a KÉSZ^[2] debreceni csoportja a Sziklára Épített Ház Alapítványt. Az alapítvány valamint sok más jószándékú személy és szervezet támogatásával indult meg az építkezés. 1993-ban tették le a ház alapkövét. 1994 szeptemberében különböző ideiglenes színhelyeken kezdődött meg Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium működése, 2007-ig Berszán Lajos igazgatósága alatt. 1996-tól kezdődött az átköltözés a folyamatosan készülő új épületrészekbe. 2010-ben már nem csak gimnázium működik az intézmény keretében, hanem óvoda, általános iskola és esti tagozat is. 2010-ben már több mint négyszáz csángó és székely növendéke van a teljes oktatási intézménynek.

Elismerései

^[3]

Julianus-díj (1996)
Márton Áron-emlékérem (1999)
Magyar Örökség díj (2004)
Ordinul Meritul pentru Învățământ în grad de Cavaler (2004)
A Köztársaság Elnökének Érdemérme (2005)
Pro Hargita Díj (2005)
Az EMKE tiszteletbeli tagsága (2010)
Kehidakustány Díszpolgára (2011)
Hargita Megye Tanácsának Kájoni János-díja (2016)
Mindszenty-emlékérem (2016)

Jegyzetek

↑ 1948-ban a román állam elvette az egyháztól az addig Gyulafehérváron működő, 1579-ben alapított (Majláth) Katolikus Főgimnáziumot. Helyette alapította meg az egyházmegye 1953-ban a Római Katolikus Kántoriskolát, melynek érettségi bizonyítványát az állam ugyan nem ismerte el, de működését eltűrte. Az iskolának a diktatúra évei alatt a fő célja az volt, hogy a hivatást érzõ fiatalokat előkészítse a papnevelő intézetbe [1]^{[halott link]}
↑ Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
↑ „Mindig meglepett, amikor értesítettek, hogy menjek, s fogadjam el az épen felajánlott kitüntetést, díjat. Elmentem, mert gondoltam, az iskola javára lesz, a híre is emelkedni fog, azért, hogy ilyen kitüntetést kaptam, hitelesebb lesz a tevékenységem ezek miatt, de igazán nem vágyódtam egyik után sem. A végső kitüntetést igazából majd az Isten adja meg, és Ő mondja meg, hogy mit érdemel meg az ember és mit nem. Most nem vágyódom semmi után” (Balog László: A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése, 77. oldal)

További információk

Balog László: A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése, Csíkszereda, 2010, ISBN 978-606-8052-16-8
Magyar Örökség díjat kapott a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum igazgatója^{[halott link]}
Berszán atya laudációja, in: Hargita Népe, 2005. május 14., XVII. évfolyam 110. szám
Berszán Lajos kapja a Hargita Megyéért Díjat, in: Hargita Népe, 2005. április 30., XVII. évfolyam 99. szám
Díjazottak adatbázisa, a Petőfi Irodalmi Múzeum összeállítása
Hankó Ildikó: Iskola a Gyimesben
Szűcs Lóránt: A csángók és a hét székely szék középiskolája^{[halott link]}
Berszán Lajos Atya - Újra magyar állampolgár https://youtu.be/sfPjEOc8ork?si=OiQXHvr6uiK97ySD
Pomogáts Béla: Beszélgetés Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébánossal. In: Vigilia, 2014/1
Kovács Attila: Berszán Lajos, az iskolaépítő. In: Székelyhon, 2016. július 21.^{[halott link]}
Berszán Lajos Atya – az Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum alapítója. Filminterjú, 2017

Erdély-portál
Vallásportál

[1] 1948-ban a román állam elvette az egyháztól az addig Gyulafehérváron működő, 1579-ben alapított (Majláth) Katolikus Főgimnáziumot. Helyette alapította meg az egyházmegye 1953-ban a Római Katolikus Kántoriskolát, melynek érettségi bizonyítványát az állam ugyan nem ismerte el, de működését eltűrte. Az iskolának a diktatúra évei alatt a fő célja az volt, hogy a hivatást érzõ fiatalokat előkészítse a papnevelő intézetbe [1]^{[halott link]}

[2] Keresztény Értelmiségiek Szövetsége

[3] „Mindig meglepett, amikor értesítettek, hogy menjek, s fogadjam el az épen felajánlott kitüntetést, díjat. Elmentem, mert gondoltam, az iskola javára lesz, a híre is emelkedni fog, azért, hogy ilyen kitüntetést kaptam, hitelesebb lesz a tevékenységem ezek miatt, de igazán nem vágyódtam egyik után sem. A végső kitüntetést igazából majd az Isten adja meg, és Ő mondja meg, hogy mit érdemel meg az ember és mit nem. Most nem vágyódom semmi után” (Balog László: A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum születése, 77. oldal)

[1]

[2]

[3]

Berszán Lajos