Először egy James Wordie által vezetett csapat jutott fel a csúcsra, 1921. augusztus 11-én. Tagja volt többek között az expedíciónak Paul Louis Mercanton és Thomas Charles Lethbridge.[6]
Földrajz
Jan Mayen-szigetén fekszik (az úgynevezett Észak-Janon), a Grönlandi- és az Északi-tenger között. A hegy alkotja a sziget északkeleti területét.[7] A Beerenberg a forrópontos vulkanizmus miatt jött létre.[5][8][9][10][11] A legmagasabb pontja a kráter nyugati részén elhelyezkedő VII. Haakon-csúcs, nevét VII. Haakon norvég király után kapta.[12] Felépítő anyaga a bazalt.
A Svend-Foyn-gleccser
A vulkán nagyrészt jéggel fedett. A jégtakaró összterülete 113 km²,[13] amely a Jan Mayen-sziget területének (373 km²) majdnem 30%-a.[14][15][16]
A hegyről összesen 20 gleccser folyik le minden irányban.[14] A legnagyobb közülük a Sørbreen-gleccser, amelynek területe 15 km².[17]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beerenberg (Jan Mayen) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
