Beasley Amfiteátrum
A Beasley Amfiteátrum a Washingtoni Állami Egyetem pullmani kampuszán található sportlétesítmény. Az 1973. június 3-án megnyílt[2][3] aréna befogadóképessége kosárlabda-mérkőzéseken 11 671 fő. Az amfiteátrum a Washington State Cougars férfi és női kosárlabdacsapatainak otthona. A létesítmény 1981-ben,[5] röviddel a férfi nyugdíjazása előtt felvette Wallis Beasley szociológiaprofesszor és ügyvezető alelnök[6] nevét. Beasley az atlétikacsapat támogató oktatója, valamint az egyetem ideiglenes rektora is volt.[7][8][9][10] Az első hét évben az amfiteátrum a „Washington State University Performing Arts Coliseum” nevet viselte. A létesítményt a megépültekor még ritka rácstechnológiával alkották meg.[11] A létesítmény tengerszint feletti magassága körülbelül 775 méter. Férőhelyproblémák miatt 1975 szeptemberében több héten át a létesítményben helyeztek el 80 férfihallgatót; az épületet ekkor a diákok a „Cougar Hiltonnak” nevezték.[12] Az első mérkőzésekAz aréna első eseménye az egyetem gólyáinak 1973. június 3-i állapotfelmérése volt.[2][3][4][13] Az első sportmérkőzés 1973. szeptember 25-én zajlott a Seattle SuperSonics és a Portland Trail Blazers között.[14][15] Az első egyetemi mérkőzés az első évfolyamos hallgatók játékát követően a december 1-ji LSU Tigers elleni kosárlabdameccs volt;[16][17][18] a kosárlabda-mérkőzéseket korábban a Bohler Tornacsarnokban játszották, amely ma a röplabdacsapat otthona. Friel SportpályaA campus keleti részén található meg a Beasley részét képező Friel Sportpálya, amely a kosárlabdacsapatok otthona. A pálya nevét Jack Frielről, a WSU férfikosárlabda-csapatának egykori vezetőedzőjéről kapta, kinek vezetése alatt 30 szezon alatt 495 győzelem született. Friel 1958-ban vonult vissza, öt év múlva pedig lakóhelye alapján az eredetileg pullmani székhelyű Big Sky Conference megbízottja lett. A pálya nevének megváltoztatásáról 1977 áprilisában döntöttek, amelyet Glenn Terrell rektor jelentett be egy igazgatótanácsi ülés során.[19] A névadó gálára december 3-án, az aznapi mérkőzés félidejében került sor.[20] A pálya borítása az első évtizedben tartán (poliuretán) volt,[21] amelyet 1983 őszén keményfára cseréltek.[22][23] NCAA-bajnokságokA létesítményben háromszor (1975-ben, 1982-ben és 1984-ben) rendezték meg az NCAA férfikosárlabda-bajnokságának alregionális mérkőzéseit. Az 1975-ös tornán 32 csapat vett részt, a térségi bajnokság keretei közt pedig két mérkőzést játszottak le:[24][25] a Big Sky Conference-ben szereplő Montana Grizzlies (20–6) és a UCLA Bruins az esemény szombat estéjén 10 500 ember előtt játszott. A Pac-8-bajnok UCLA a Big Ten Conference-ben játszó Michigan Wolverines elleni mérkőzésen félidőben négy ponttal vezetett, végül a hosszabbításban 9 ponttal győztek.[26][27] A nyitómeccsen a Montana Grizzlies Jud Heathcote játékával hat ponttal nyert a Utah State Aggies ellen.[28] Öt nappal később a Sweet Sixteen torna keretében a UCLA három ponttal nyert a Montana Grizzlies ellen,[29][30] végül megnyerték a tizenkettedik évadon belüli tizedik nemzeti bajnoki címüket. A szezon végén John Wooden edző bejelentette visszavonulását. Az 1982-es mérkőzéssorozaton 48 csapat vett részt; a pullmani térségi mérkőzéseken hat csapat szerepelt és négy mérkőzést játszottak le. A csapatok közt volt a két csoportelső: az Oregon State Beavers (27–4) és az Idaho Vandals (26–2). Az Oregon State a Pepperdine Waves ellen nyert, az Idaho pedig a 12 340 néző előtt zajló Iowa Hawkeyes elleni mérkőzésén szerzett győzelmével továbbjutott a Sweet Sixteenbe.[31][32][33] A következő héten az OSU legyőzte az Idahót, viszont a Georgetown Hoyas elleni meccsüket elvesztették. Az 1984-es tornán 53 csapat vett részt, melyből hat már az új padlón játszhatott. A Washington Huskies először a Nevada Wolf Packet, majd a Duke Blue Devilst győzte le.[34] A Georgetown Hoyas 10 500 néző előtt 37–36-os győzelmet aratott az SMU Mustangs ellen.[35][36] A Spokane Veterans Memorial Arena 1995-ös megnyitása óta a Beasleyben 2003-ban, 2007-ben, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban rendeztek NCAA-mérkőzéseket. Szórakoztatás
A létesítmény sportmérkőzések mellett koncertek megrendezésére is alkalmas. A színpad felállításával a befogadóképesség 9000 főre csökken, míg színházi előadások esetén a függönyök, illetve a mennyezetbe és a padlóba épített elválasztóelemek felállításával a helyek száma 2500 lesz. Az eredeti színházas elrendezés volt a rendezett akusztikus környezetek egyike. Az üvegszálas panelekkel hangolt visszhangkamrát Lexicon DD1 késleltetővel egészítették ki; ez volt az első alkalom, hogy az eszközt kereskedelmi célra is felhasználták. A jelet a mennyezeti hangszóróknak adták át; a beállításokkal színházat, operaházat és katedrálist is tudtak szimulálni. Egy tervezési hiba miatt a délkeleti mosdók lefolyócsöve keresztülhaladt a visszhangkamrán, így a WC-k öblítését az egész épületben lehetett hallani, ezért az üzemeltetés prioritásai között szerepelt a mosdók lezárása rendezvények idején. A visszhangkamra helyett ma digitális megoldást alkalmaznak. A Hírességek Csarnokában (az itt fellépő sztárok) listájában többek között Bob Hope, Bill Cosby, Jay Leno, Whoopi Goldberg, a The Beach Boys, a The 5th Dimension, a Tony Orlando and Dawn, Stevie Wonder, Bob Dylan, Elton John, Def Leppard, a Metallica, a Metal Church, a Van Halen, Dana Carvey, Drew Carey, a Montgomery Gentry, Bill Engvall, Howie Mandel és a Grease & Cats szerepelnek. a Harlem Globetrotters ötször lépett itt fel.[37] Több éven át az arénában tartották a moscow-i Tánc- és Előadóművészeti Fesztivál Szervezetének Great Performances fellépéssorozatát. A létesítményben 2005. április 22-én Noam Chomsky, 2007. március 8-án pedig Jane Goodall tartott teltházas előadást. 2010 márciusában itt tartották a WWE SmackDown egyik ökölvívó-mérkőzését. Jegyzetek
FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Beasley Coliseum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia