A csapat otthona az 1972-ben megnyílt Martin Stadion, melynek befogadóképessége 33 522 fő.[4]
Történet
Kezdetek
Az 1900-as csapatA Washington Huskies elleni 1900. november 29-i játék, amely az állami bajnoki címért folyt
A futballcsapat első edzője William Goodyear volt; az első, 1894-es szezon eredménye 1–1 volt, első győzelmüket az Idaho Vandalsszal szemben szerezték. Az első fizetett vezetőedző a csapatot az 1900-as és 1902-es szezonokban segítő William L. Allen volt; a csapat eredménye ekkor 6–3–1 volt.[5]
Az 1906–1907 és az 1912–1914 közötti időszakok edzője John R. Bender volt 21–12-es eredménnyel.[6] Az 1915–1917 közötti szezonokban William Henry Dietz volt a vezetőedző, a csapat ekkor kiemelkedő, 17–2–1-es eredménnyel végzett.[7] A futballcsapat 1915-ben a Rose Bowlon legyőzte a Brown Bearst, végső eredményük pedig 7–0; a teljesítményt elismervén Dietzet 2012-ben az egyetemi amerikaifutball-hírességek csarnokába való szerepeltetéssel tüntették ki.[8] 1923 és 1925 között a Cougars edzője Albert Exendine volt, az időszak eredménye 6–13–4.[9]
Babe Hollingbery tizenhét szezonon át volt a csapat vezetőedzője, a 93–54–14-es eredménnyel a WSU történelmének legsikeresebb futballedzője.[10] Az 1930-as Rose Bowlon a csapat az Alabama Crimson Tide-dal szemben vereséget szenvedett, azonban 1926 és 1935 között hazai pályán egy vesztes mérkőzésük sem volt. Az edző tiszteletére a számos egyetemi sportcsapatnak otthont adó épület 1963-ban a Hollingbery Sportcsarnok nevet vette fel.[11] Az edző 1979-től szerepel a hírességek csarnokában.[12] Sok más futballcsapathoz hasonlóan az 1944–1945 közötti időszakban a második világháború miatt a Cougars sem lépett pályára;[13] a következő edző a Lincoln Gimnáziumtól érkező, egykor a WSU-n tanuló Phil Sarboe lett. A Sarboe által vezetett öt szezon végén 17–26–3-as eredmény született.[14]
1949 végétől Forest Evashevski lett az új vezetőedző. A csapat 1951-ben az edzők rangsorában 14., az Associated Press rangsorában pedig 18. lett. Evashevski két szezon során volt a WSU edzője; a 11–6–2-es eredményt[15] követően az edző az iowai Big Ten Conference-hez távozott. A férfi 2000-től szerepel a hírességek csarnokában.[16] A következő edző a korábban helyettesi pozíciót betöltő Al Kircher lett, azonban a négy szezont követő 13–25–2-es eredmény[17] miatt az ötéves szerződését nem hosszabbították meg.[18] Az elkövetkező nyolc szezonban Jim Sutherland lett a vezetőedző, aki 1963-ig tartó megbízatása során 37–39–4-es eredményre vezette a csapatot.[19]
A következő négy szezonban a korábban a Washington Huskies edzőhelyettesi posztját betöltő Bert Clark vezette a csapatot; a végső eredmény 15–24–1 lett.[20] Az 1965-ös szezon volt az edző karrierjének csúcspontja, amikor a „Cardiac Kids” néven elhíresült játékosok 7–3-as eredménnyel három Big Ten Conference-beli csapatot is legyőztek, azonban a Huskiesszal és a Vandalsszal szemben kikaptak. A negyedik szezon végén Clark megbízatását nem hosszabbították meg.[21]
1968-tól nyolc szezonon át a Montana State Bobcatstől érkező Jim Sweeney volt a vezetőedző; a végső eredmény 26–59–1.[22] A férfi WSU-n töltött ideje alatt a csapat egyetlen nyertes szezonja a 7–4-es eredménnyel záruló 1972-es volt. Sweeney 1975-ben visszavonult;[23] utódja a Pittsburg Panthers védőkoordinátora, Jackie Sherrill lett, aki csak egy szezonon át, a 3–8-as eredményű 1976-osban vezette a csapatot,[24] később pedig a Panthers vezetőedzője lett.[25] Az 1977-es évad edzője a Nebraska Cornhuskers edzőhelyettese, Warren Powers volt,[26] aki a szezon végén a Big Eight Conference-hez távozott, ahol a Missouri Tigers vezetőedzője lett.[27]
Jim Walden-éra
Jim Walden Powers távozásakor lett vezetőedző. Az általa vezetett kilenc szezon alatt a Cougars egy bowlmérkőzésen vett részt (az 1981-es Holiday Bowl), ahol vereséget szenvedtek a BYU Cougarsszal szemben;[28] az 1931-es Rose Bowl óta 51 év után ez volt a Coguars első bowljátéka (a Pacific-8 Conference szabályai 1975-ig nem tették lehetővé több csapat jelenlétét). Walden 1981-ben és 1983-ban elnyerte a Pac-8 Év Edzője díját.[29] A férfi 1986-ban, az Iowa State Cyclones elleni mérkőzést követően távozott; a WSU-n töltött idejének végén a Cougars eredménye 44–52–4 volt.[30]
Dennis Erickson-éra
Dennis Erickson 2007-ben
Amikor 1987 elején kinevezték vezetőedzőnek, Erickson azt mondta, hogy élete álma teljesült.[31] Az öt éves megbízatásával évente 70 000 dollár fizetést kapott, a médiamegjelenésekből pedig további harmincezer dollárhoz jutott hozzá.[32] Dennis az Idaho Vandals, később pedig egy szezon idejére a Wyoming Cowboys edzője volt.
Az 1987-es szezonban a csapat eredménye 3–7–1 volt, de az 1988-as Aloha Bowlt (a Cougars első bowlgyőzelme 1916 januárja óta) követően ez 9–3-ra javult.[33] Ugyan távozása előtt Erickson azt nyilatkozta, hogy a Cougars kötelékében marad,[34] 1939 márciusától a Miami Hurricanes vezetőedzője lett. A férfi WSU-n töltött idejének végén a Cougars eredménye 12–10–1 volt.[35]
Mike Price-éra
Miután nyolc évig a Utah állambeli Weber State Wildcats vezetőedzője volt, a Cougars egykori játékosa és segítője, Mike Price 1989-ben visszatért Pullmanbe.[36] Price alatt a Cougars nem várt sikereket ért el: az 1997-es és 2002-es Rose Bowlon is részt vehettek (mindkét alkalommal vereséget szenvedtek); a két szezonban a csapat az értékelésekben 9. és 10. helyen szerepelt.[37] Price vezetésével a Cougars a Copper Bowlon, az Alamo Bowlon és a Sun Bowlon is könyvelhetett el győzelmeket; végső eredményük 83–78. Az 1998-as szezont a korábban a San Diego Chargers csapatában játszó Ryan Leaf vezette.[38] A 2002-es szezon alatt az Associated Press értékelésében a WSU harmadik helyet ért el, amely a modern korban elért legjobb helyezésük. Price az utolsó Rose Bowlt követően az Alabama Crimson Tide-hoz távozott, azonban egy pályán kívüli incidens miatt még első játéka előtt elbocsájtották.[39]
Bill Doba-éra
Price távozását követően a korábbi védőkoordinátor Bill Doba lett a csapat vezetőedzője.[40] 2003-ban a Cougars 10–3-as eredményében az NCAA értékelésében a kilencedik helyen végzett, azonban 2004-ben eredményük 5–6, 2005-ben pedig 4–7 volt.[41] A 2007-es 5–7 eredményt követően Dobát elbocsájtották;[42] a WSU-n töltött ideje végén a csapat eredménye 30–28 volt.
Paul Wulff-éra
Doba utódja a Cougars csapatában korábban centerként játszó Paul Wulff lett, aki az Eastern Washington Eaglestől érkezett a csapathoz.[43] Paul WSU-n töltött ideje alatt a Cougars egy szezonban mindössze négy győzelmet szerzett, végső eredményük 9–40 lett;[44] ezzel a Cougars Paul Wulff alatt szerezte legkevesebb győzelmét, így az edzőt a 2011-es szezont követően elbocsájtották.[45]
Mike Leach-éra
Mike Leach 2012-ben
2011 novemberében bejelentették, hogy a Cougars új vezetőedzője a tíz szezont a Texas Tech Red Raidersnél eltöltő[46] Mike Leach.[47] Az edző 2012-ben új támadási alakzatot vezetett be, 2013-ban pedig a csapat részt vehetett a New Mexico Bowlon, amely tíz év óta az első bowlmérkőzésük.[48] Mivel az edző segítségével a csapat a legjobb eredményét érte el 2006 óta, Leach szerződését két évvel meghosszabbították.[49]
2015-ben a Cougars először nyert bowlmeccset 2003 óta,[50] ugyanezen évben pedig 9–4-es eredményt értek el, és az Associated Press, az edzők és az egyetemi amerikaifutball értékelésében is előkelő helyet szereztek. Leach a Pac-12 Év Edzője,[51] illetve az Associated Press Pac-12 Év Edzője díját is elnyerte.[52] A szezon végén Mike Leach szerződését a 2020-as szezonig meghosszabbították.[53]
A 2016-os szezont a Cougars két vereséggel kezdte és három vereséggel zárta, viszont a szezon közben egymás után nyolc játékot megnyertek, így részt vehettek a Holiday Bowlon, ahol a Minnesota Golden Gophersszel szemben 17–12-es vereséget szenvedtek.[54] 2016-ban a Pac-12 beli eredményük 7–2, a teljes eredményük pedig 8–5 volt.[55] Az Oregon Ducksszal és a Stanford Cardinallel szembeni győzelmekkel ez volt a csapat legeredményesebb szezonja a 2003-as 6–2-es eredmény óta.
Tyler Hilinski quarterback 2018 januárjában öngyilkos lett;[56] helyére a korábban az East Carolina Piratesben játszó Gardner Minshew érkezett. A csapat az Alamo Bowlon 28–26-ra legyőzte az Iowa State Cyclonest;[57] a csapat történelmében először fordult elő, hogy egymás után tizenegy játékot is megnyertek, így a szezont 11–2-es eredménnyel zárták.
A Washington State Cougars eddig tizenöt bowlmérkőzést játszott, eredményük 8–7.[60] A csapat eddig a következő játékokon vett részt: Rose Bowl (1 győzelem, 3 vereség); Holiday Bowl (1 nyeremény, 2 vereség); Sun Bowl (2 győzelem); Alamo Bowl (2 győzelem); Aloha Bowl (1 győzelem); Copper Bowl (1 győzelem) és New Mexico Bowl (1 vereség).[61] Az 1975-ös szezonig a Pacific-8 Conference csak a Rose Bowlon való részvételt engedélyezte.
A 2015–2018 közötti időszakban a Cougars fennállása során egymás után négy bowlmérkőzésen is részt vett. Az időszakban a vezetőedző a pozíciót jelenleg is betöltő Mike Leach volt.
A WSU és a Washingtoni Egyetem sportcsapatai 1900 óta rendszeresen játszanak egymás ellen. A mérkőzéssorozat 1934-től 1961-ig a „Governor’s Trophy” nevet viselte, azonban 1962-től a washingtoni almatermesztés hagyományaira utalva „Apple Cup” névre keresztelték át.[63] 2018-ig az utolsó hat játék mindegyikét a Huskies nyerte. Manapság a játékra a hálaadást követő pénteken kerül sor.[64]
A WSU és a szomszédos államban fekvő Idahói Egyetem sportcsapatai 1894 novemberétől a „Battle of the Palouse” keretében mérkőznek meg egymással. A mérkőzéssorozatot 1978-tól megszakításokkal rendezték meg,[65] majd 1998 és 2007 között a két csapat évente játszott. Mivel az Idaho Vandals 2018-tól újra az NCAA I-es divízióbeli bajnokságában játszik, a mérkőzéssorozat jövője bizonytalan.[66]
Csapattagok díjai
Heisman Trophy
A Heisman-trófea díjazottjainak kiválasztásánál nyolc Cougar-játékos szerepelt az első tíz lehetséges kitüntetett között:[67][68]
Ezidáig hét WSU-játékos nyerte el az All America megegyezéssel odaítélt díját. Cody O’Connell a kitüntetést kétszer is megkapta; az ő és Jason Hanson esetében a díjazás teljes egyetértés mellett zajlott.[69] A 2017-es szezonig bezárólag a csapat tagjait összesen 39 alkalommal jelölték a díjra.[70]
Az American Football Coaches Association Év Edzője díját évente ítélik oda a kiválasztott személynek. Mike Leach az első és ezidáig egyetlen Cougars-edző, aki ezen díj birtokosa; a kitüntetést csapata 11–2-es eredményéért 2018-ban kapta meg.[82]
Pac-12 Év edzője
A díjjal ezidáig a csapat öt edzőjét tüntették ki összesen nyolc alkalommal:[83]
Edző
Év
Eredmény
Jim Walden
1981
8–3–1
1983
7–4
Dennis Erickson
1988
9–3
Mike Price
1997
10–2
2001
10–2
Bill Doba
2003
10–3
Mike Leach
2015
9–4
2018
11–2
Jelenlegi edzők
A csapatot 2019-ben az alábbi személyek segítik:[84]
↑Jim Walden: A Man of Many Words (angol nyelven). Washington State Cougars, 1999. szeptember 23. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
↑Vince Devlin: Iowa State job interests Jim Walden. (angolul) Spokane Chronicle, CI. évf. 59. sz. (1986. december 11.) D1. o. Hozzáférés: 2019. október 27.
↑Steve Bergum: Erickson says he’ll stay put. (angolul) The Spokesman-Review, CVI. évf. 203. sz. (1989. február 27.) C1. o. Hozzáférés: 2019. október 27.
↑Mike Leach Biography (angol nyelven). Washington State Cougars. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
↑2016 Football Media Guide (angol nyelven). Washington State Cougars, 2016 [2016. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
↑Players (angol nyelven). Pro Football Hall of Fame. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
↑Hall of Fame College Affiliations (angol nyelven). Canadian Football Hall of Fame Museum. [2016. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
↑Hugh Campbell (angol nyelven). Canadian Football Hall of Fame Museum. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
↑Cougars History and Awards (angol nyelven). Washington State Cougars, 2008. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
↑2018 Media Guide:2018 WSU FB Media Guide (angol nyelven). Washington State Cougars, 2018. (Hozzáférés: 2019. október 28.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Washington State Cougars football című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.