Almási Balogh Tihamér (írói álneve: Almási Bálint ) (Pest , 1838 . október 31. – Budapest , 1907 . június 19. ) magyar tárca- és novellaszerző, orvos, almási Balogh Pál fia, almási Balogh Zoltán költő testvére, almási Balogh Elemér apja.[ 2]
Élete
A nemesi származású almási Balogh család sarja. Apja, almási Balogh Pál (1794 -1867 ) homeopátiás magyar orvos, nyelvész, barlangkutató, anyja Ágoston Amália volt. Iskoláit Felsőlövőn kezdte, majd 1850-től Pesten folytatta. 1865-ben orvostudor lett. Ezután Aradon élt, ahol főorvos lett. 1870-ben visszament szülővárosába, ahol folytatta orvosi pályáját.
Munkássága
Arany János hatására szépirodalmakat írt. Igazi sikereket vígjátékaival érte le. A következő lapokban jelentek meg munkái: Kalauz (1858), Alföld (1868-1871), Pesti Napló (1873), Pesti Hírlap , Budapesti Hírlap (1881, 1883).
Művei
Könny és mosoly (1859)
Amit a szerek meg nem gyógyítanak (1861)
Népisme (1862)
Párhuzam a homeopathia és allopathia közt (1865)
A miniszterelnök bálja (vígjáték, 1869)
A halálbüntetés eltörlése (1969)
Clarisse (dráma, 1875)
A sajátságos roncsoló toroklob (diphteritis) ellen alkalmazott gyógykezelő módszerek birálata (1876)
A roncsoló toroklob (1877)
A milimári (népszínmű , 1880)
A Borzáné Marcsája (népszínmű, 1880)
A parányi gombák jelentősége a fertőző betegségeknél (1880)
Két év múltán (vígjáték, 1881)
Rendelő óra (vígjáték, 1881)
A tót leány (népszínmű, 1882)
Cigány Panna (1884)
Aranylakodalom (1885)
Sári néni (népszínmű, 1885)
Első segedelem hirtelen előforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák eljárása szerint (1889)
Egészségtan, vezérfonalúl a népiskolák számára (1889)
Magán egészségtan, vezérfonalúl felsőbb leányiskolák és tanítónő-képzők számára (1890)
Az elválhatatlanok (1895)
Műfordításai
Molière: Botcsinálta doktor (1881)
Az almási Balogh-család
Források:[ 3]
Források:[ 4]
Balogh Dávid(?–1810 k.)
Balogh Mózes(?–1809 után)
Balogh Ábrahám(?) abaújszántói ref. lelkész
Balogh Dániel(1780–?) nagyszöllősi ref. lelkész
Balogh Pál (1794–1867) orvos
Balogh Sámuel (1796–1867) serkei ref. lelkész
Balogh József (1797–1884) költő
Balog Ferenc(1801–?) Gömör megye ügyésze
Balogh Zoltán (1833–1878) költő
Balogh Tihamér (1838–1907) orvos
Albin(1846–?)
Béla(1828–1892) putnoki ref. lelkész
Sámuel(1840–1899) adófőfelügyelő
Balogh Loránd (1869–1945) építész
Balogh Elemér (1871–1938) a Hangya Szövetkezet vezérigazgatója
József(1875–?) tüzérfőhadnagy
Aladár(1880–?) méneskari főhadnagy
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben . Strobl Alajos alkotása, 1910
Jegyzetek
↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM43702 , Balogh Tihamér, 2018. szeptember 12.
↑ familysearch.org Balogh Tihamér gyászjelentése és PANDEA – OSZK Gyászjelentések
↑ Kempelen Béla : Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [1] , Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [2] , [3] , [4] , [5] , Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes . Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [6] , [7] , [8]
↑ Kempelen Béla : Magyar nemes családok I–XI. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911–1932. [9] , Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. [10] , [11] , [12] , [13] , Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes . Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [14] , [15] , [16]
Források