Balatoni hínárbogár

Balatoni hínárbogár
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Bogarak (Coleoptera) Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga) Alrendág: Cucujiformia Öregcsalád: Levélbogárszerűek (Chrysomeloidea) Család: Levélbogárfélék (Chrysomelidae) Alcsalád: Sásbogárformák (Donaciinae) Nem: Macroplea Faj: M. mutica Alfaj: M. m. balatonica
Tudományos név
Macroplea mutica balatonica (Székessy, 1941)
Szinonimák
Haemonia mutica balatonica Székessy, 1941
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Balatoni hínárbogár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Balatoni hínárbogár témájú kategóriát.

A faj Európa brakkvizeiben honos törzsalakja

A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica) a bogarak rendjébe és levélbogárfélék (Chrysomelidae) családjába tartozó Macroplea mutica faj Magyarországon endemikus, kizárólag a Balatonban előforduló alfaja.

Elterjedése

Első példányait a '30-as években gyűjtötték, a fajt 1941-ben írta le Székessy Vilmos. Az első megtalálást követően sokáig nem került elő, az alfajt kihaltnak vélték, de a 2000-es évek elején újra sikerült példányokat gyűjteni. Egy 2001-es, a faj elterjedését vizsgáló tanulmány szerint a Balatonban, különösen annak déli partján ma általánosan elterjedt, több helyen is erős populációi élnek.

Megjelenése

Teste 4,8-6,3 mm hosszúságú, lapított. Lábai és csápjai feltűnően hosszúak, karmai erősek. Szárnyfedői hátul, külső szélükön tüskében végződnek. Teste felül fénytelen sárgásbarna, hosszanti sötét sávokkal. Hasi oldalát és csápjait finom, sűrű, lesimuló szőrzet fedi, mely a víz alatt ezüstösen csillog. A törzsalaktól jelentős morfológiai különbségek választják el.

Életmódja

Teljesen vízi életmódot élő faj, teljes életciklusuk a vízhez kötődik, az imágók általában nem jönnek fel a víz felszíne fölé, légzésükben nagy szerepet játszik a testüket fedő sűrű szőrzet, melyben megreked a levegő.

A lárvák a hínárok víz alatti részein táplálkoznak, oxigénszükségletüket a növény szöveteiből fedezik, melyben a potroh nyolcadik szelvényén található speciális képlet van segítségükre. A bábozódás is a víz alatt történik, a bábok a vízi növényekhez rögzítettek.

Tápnövénye a füzéres süllőhínár, (Myriophyllum spicatum), a fésűs (Potamogeton pectinatus) és a hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus).

Források

• Balatoni hínárbogár. A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja. Földművelésügyi Minisztérium Környezetügyért Felelős Helyettes Államtitkársága. (Hozzáférés: 2025. január 21.)

• Lőkkös A., Fábics A., Kondorosy E., Ferincz Á., Vári Á., Rozner Gy. (2010). „A balatoni hínárbogár (Macroplea mutica balatonica Székessy, 1941) elterjedésének vizsgálata”. Hidrológiai Közlöny 90 (6), 94-95. o. 

• Merkl O., Vig K.. Bogarak a Pannon régióban. Szombathely: Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, 393. o. (2011). ISBN 9789827035 

• Rakonczay Z. (szerk.). Vöürös könyv. Bp.: Akadémiai Kiadó, 257. o. (1989). ISBN 963 05 5325 2 

Külső hivatkozások

• Kép a fajról a Magyar Természettudományi Múzeum honlapján.