Gyermekkorát Ditrón, Csíkszeredán és Csíksomlyón töltötte. 1941–1945 között a Csíkszereda-Csíksomlyó tanítóképző líceum diákja volt. 1945–1946 között Ditrón tanított. 1946-ban kiegészítő érettségi vizsgát tett. 1946–1947 között a kolozsvári egyetemen tanult. 1947-ben szállásföldi tanyai iskolákban volt tanító. 1947–1952 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1950-ben demonstrátor volt a pedagógiai intézetben. 1953–1954 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógia Tanszékén volt gyakornok. 1958-ban doktorált. Jausz Béla professzor tanársegédje (1954–1959), Kelemen László adjunktusa (1959–1974) volt. 1974–1992 között egyetemi docens volt Petrikás Árpád mellett. 1989-től a Pedagógiai Intézet igazgató-helyetteseként is dolgozott. 1992–1999 között egyetemi tanárként dolgozott.
1957–1965 között a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Albizottságának tagja volt. 1976-ban a Magyar Comenius Társaság tagja lett. 1977-től a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának társelnöke volt. 1989-től a Debreceni Erdélyi Kulturális Kör elnöke volt. 1989–1993 között az Erdélyi Szövetség társelnöke, 1993–1999 között alelnöke volt.
Kolozsváron és Debrecenben is kapcsolatba került a népi kollégiumi mozgalommal. Publicisztikai munkásságát az Alföld című folyóiratnál kezdte. Több tanulmánya és cikke jelent meg itthon és külföldön is, több tanulmánykötetet szerkesztett. Kutatási területe a magyar kollégiumok művelődési anyagának összehasonlító története a 18–19. században.
Családja
Szülei: Bajkó Bálint földműves és Kiss Amália voltak. 1950-ben házasságot kötött Pájer Ágotával. Egy lányuk született: Magdolna (1951).
Művei
Gyermekek a meséről (Alföld, 1954)
Székely gyermekmesék nyomában (Igazság, 1956)
Adalékok Beregszászi Pál Rajz Oskolájának történetéhez. – Kerekes Ferenc felsőoktatási szisztémája. (Acta Debreceniensis, 1957)
Benedek Elek tanügyi publicisztikája. Részben egyetemi doktori értekezés is. (Pedagógiai Szemle, 1958)
Budai Ézsaiás (Magyar Pedagógia, 1966)
Nemzeti nevelésügyünk a reformkorban (Debrecen, 1969)
A főbb iskolakollégiumok belső életének fejlődése a reformkorban (Debrecen, 1972)
Egyetemes és magyar neveléstörténet (Vaskó Lászlóval; Budapest, 1973; 5. kiadás: 1986)
A debreceni kollégium tanulmányi anyaga és a hajdúvárosok partikuláris iskolái 1770 és 1807 között (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 1984/85. Szerkesztette: Benda Kálmán. Budapest, 1986)
A magyar nevelés története (társszerző, 1988)
A nevelésügy a reformkorban (Orosz Lajossal; A magyar nevelés története. Főszerkesztő: Horváth Márton. Budapest, 1988)
Kálvin és a református iskolakultúra (1986)
A magyarországi és az erdélyi kollégiumok 1777 és 1848 között (1992)
A nemzeti műveltség jelentkezésének és kibontakozásának kora. (A debreceni református kollégium története. Szerkesztette: Kocsis Elemér; Budapest, 1989)
Jausz Béla törekvései a tanárképzésben (Tanárképzésünk egykor és ma. Szerkesztette: Orosz Gábor. Debrecen, 1996)
Bethlen Gábor gyulafehérvári akadémiája
Az erdélyi kollégiumi iskolakultúra jelentkezése és kibontakozása
