Bűnösség
A bűnösség büntetőjogi fogalom, amely kifejezi a bűncselekmény alanyának az elkövetési magatartáshoz és annak következményeihez való tudat, akarati-érzelmi viszonyát. A bűnösség kategóriái a szándékosság és a gondatlanság. Ha az elkövető tekintetében sem szándékosság, sem gondatlanság nem állapítható meg, úgy a bűnösség kizárt.
TörténeteA legkorábbi forrásokban a bűnösséget egyáltalán nem vizsgálták, a tényállás megvalósítása automatikusan maga után vonta a szankciót. Ezen változtatott a római jog tudománya, mely gondosan kimunkálta a szándék (dolus) és a gondatlanság (culpa) fogalmait. A 19. századtól aztán a bűnösség fogalom központi elemévé vált a két fogalom. A szándékosság felosztása
Az egyenes és az eshetőleges szándék közötti különbségtételnek az eredmény-bűncselekmények tekintetében van jelentősége, hiszen a cselekmény következményeihez fűződő tudat tartalomról (belenyugvás, kívánás) van szó. A gondatlanság felosztásaA gondatlanságon belül két kategóriát különböztetünk meg.
Magyar szabályozás7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A bűncselekmény főszabályként szándékosan elkövetett cselekmény. Kivételképpen a gondatlanságból elkövetett cselekmény is bűncselekmény, de csak akkor, ha a törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Nincs minden bűncselekménynek gondatlan alakzata. A törvény a gondatlan elkövetést mindig enyhébben bünteti, mint a szándékost.
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia