Bácskossuthfalva

Bácskossuthfalva
A református templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Topolya
Rang	falu
Polgármester	Papp László
Irányítószám	24340
Körzethívószám	+381 24
Testvérvárosok	Lista Jászkisér Karcag Mélykút
Népesség
Teljes népesség	5051 fő (2011)
Magyar lakosság	4795 fő fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	114 m
Terület	88,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 08″, k. h. 19° 27′ 58″45.868888888889, 19.466111111111Koordináták: é. sz. 45° 52′ 08″, k. h. 19° 27′ 58″45.868888888889, 19.466111111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskossuthfalva témájú médiaállományokat.

Bácskossuthfalva (másként Kossuthfalva, korábban Ómoravica, szerbül Стара Моравица / Stara Moravica) helység Bácskában, Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Jórészt magyarok lakta település.

Fekvése

A Krivaja folyó (amelyet a helyiek „Nagy Árok”-nak neveznek) partján, a Telecskai-dombság nyúlványánál fekszik. A folyó teljes egészében átszeli a falut.

Története

A történelem során többször telepítettek be, és néptelenedett el a falu. Legutóbb 1786-ban települt újra. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról. Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek ide. A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település.

Neve a történelem során sokszor változott: vagy 20 változatát lehet felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza. 1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve.

Az első világháború elesett hőseinek emlékműve

A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Stara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica.

A római katolikus templom

Kossuth Lajos szobra a Kossuth-emlékparkban

A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
6919	6682	6904	6737	6449	6266	5699	5051

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
magyarok	4795	84,13
szerbek	505	8,86
horvátok	67	1,17
jugoszlávok	54	0,94
cigányok	36	0,63
szlovének	13	0,22
montenegróiak	11	0,19
bunyevácok	8	0,14
albánok	8	0,14
németek	6	0,10
románok	4	0,07
macedónok	4	0,07
goránok	3	0,05
csehek	2	0,03
szlovákok	1	0,01
ruszinok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen[1]

Testvérvárosai

• Jászkisér, Magyarország
• Karcag, Magyarország
• Mélykút, Magyarország

Hírességek

Turul-szobor

• A Vajdaság két Kossuth-szobra közül az egyik itt található. (A másik Magyarittabén.)
• Bácskossuthfalván játszódtak Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényének ötletet adó események. A regényben szereplő Aranyfácán kocsma Aranyhordó néven még az 1990-es években is működött, az épület ma is áll, viszont napjainkban albán pékség és festéküzlet üzemel benne. A regénybeli Tóth Mari családjának – a valóságban Ungár bárói család – a fő utcán, a Pacséri úton lévő házának egyik szárnyát elbontották, a másik, hatalmas megmaradt szárnya viszont a Baptista Egyház felújításának köszönhetően és annak imaházaként ma is teljes szépségében működik.

Bácskossuthfalvi származású ismert művészek

• Papp Dániel író
• Torok Sándor (1936–2006) festőművész, a pasztellkréta virtuóza
• Mirnics Zsuzsa (1940) író, újságíró, szerkesztő
• Dormán László (1944) fotóművész, a Magyar Rádió (Kossuth Rádió) szerkesztője, újságírója
• Majoros Sándor (1956) író, József Attila-díjas
• Szakmány György (1977) író, a szerbiai magyar ifjúságnak az 1990-es évek délszláv háborúja alatti hányattatásait elbeszélő Apu nem megy sehová c. felkavaró regény szerzője (Palatinus Kiadó, Budapest, 2007)
• Lódi Gábor (1947) képzőművész, szobrász, akinek több alkotása is megtalálható a település területén

Jegyzetek

1. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk

• Bácskossuthfalva hivatalos honlapja
• Láncember.net - A Bácskossuthfalviak (egyik) Facebook csoportja
• Vajdaság települései és címerei – Bácskossuthfalva^[halott link]