Az Oregon State Beavers férfi kosárlabdacsapata

Az Oregon Ducks férfi kosárlabdacsapata
logó
logó
Adatok
Alapítva1901
StadionGill Amfiteátrum
VárosCorvallis, Oregon
Csapatszíneknarancs–fekete–fehér[1]
KabalaBenny Beaver
Visszavonultatott mezszám20, 21, 25, 33, 45
Honlaphttps://osubeavers.com/sports/mens-basketball

VezetőedzőWayne Tinkle
Mezek
Hazai meze
Csapatszínek
Idegenbeli meze
Csapatszínek
HazaiIdegenbeli
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Oregon State Beavers férfi kosárlabdacsapata témájú médiaállományokat.

Az Oregon State Beavers férfi kosárlabdacsapata a West Coast Conference tagjaként az NCAA I-es divíziójában képviseli az Oregoni Állami Egyetemet. Hazai létesítményük a Gill Amfiteátrum.

Tizennégy konferenciabajnokságot nyertek és tizennyolcszor jutottak ki az NCAA tornájára (hármat utólag érvénytelenítettek); kétszer a legjobb négy közé jutottak. Vezeti az NCAA ugyanazon ellenfél ellen játszott mérkőzések számát: 362-szer játszottak az Oregon Ducks ellen, melyből 195-öt megnyertek.[2]

Története

Az 1980–81-es volt az egyik legjobb szezonjuk; a „narancs expressz” néven elhíresült csapat vezetőedzője Ralph Miller,[3][4][5] legjelentősebb játékosa pedig az egyetemen utolsó évét töltő Steve Johnson volt. Az NCAA-bajnokság előtt a rangsorok második helyén álltak,[6] és nyolc héten át vezették az AP és a Coaches értékeléseket is. Az NCAA-torna első körében automatikusan továbbjutottak, de a másodikban kikaptak a Kansas State Wildcatstől.[7] A szezon végén Millert a UPI és az AP is az év edzőjének választotta, Johnson pedig elnyerte az All-America elismerést.[3] A következő években szerezték 24 egymás utáni legjobb győzelmüket.[3]

Az NCAA vizsgálata szerint 1979 és 1983 között több játékos is jogosulatlan kompenzációban részesült,[8] ezért az 1980-as, 1981-es és 1982-es bajnokságok eredményét érvénytelenítették.[9]

Vezetőedzők

Slats Gill és Ralph Miller a Naismith Memorial Basketball Hall of Fame tagja. A 2008 és 2014 között alkalmazott Robinson Michelle Obama fivére.[10] A pozíciót legtovább Slats Gill töltötte be; a csapat 36 szezonja alatt 599-szer győzött.

Név Év(ek) Eredmény Arány
J. B. Patterson 1902 1–2 .333
J. W. Viggers 1903 5–1 .833
W. O. Trine 1904–1907 19–7 .848
Roy Heater 1908 7–4 .636
E. D. Angell 1909–1910 19–8 .710
Clifford Reed 1911 3–5 .375
E. J. Stewart 1912–1916 67–33 .670
Everett May 1917 11–7 .611
Howard Ray 1918 15–0 1.000
Homer Woodson Hargiss 1919–1920 10–25 .286
Red Rutherford 1921–1922 27–19 .587
Bob Hager 1923–1928 115–53 .685
Slats Gill 1929–1964 599–302 .604
Paul Valenti 1965–1970 91–82 .526
Ralph Miller 1971–1989 395–186 .659
Jimmy Anderson 1990–1995 79–90 .467
Eddie Payne 1996–2000 52–88 .371
Ritchie McKay 2001–2002 22–37 .372
Jay John 2003–2008 72–97 .426
Kevin Mouton
(ideiglenesen)
2008 0–13 .000
Craig Robinson[11] 2008–2014 93–104 .469
Wayne Tinkle 2014– 140–177 .442

Konferenciatagságok

Rájátszás

NCAA

Tizennyolc NCAA-bajnokságon vettek részt, összesített eredményük 15–21. Az 1980-as, 1981-es és 1982-es versenyek eredményét utólag érvénytelenítették, így hivatalos eredményük 13–16.

Év Csoport Kör Ellenfél Eredmény
1947 Elite Eight
Regionális 3. hely
Oklahoma Sooners
Wyoming Cowboys
55–46
63–46
1949 Elite Eight
Final Four
Regionális 3. hely
Arkansas Razorbacks
Oklahoma A&M Aggies
Illinois Fighting Illini
56–38
30–55
53–57
1955 Round of 64
Sweet Sixteen
Elite Eight
Automatikusan továbbjutott
Seattle Redhawks
San Francisco Dons

83–71
56–57
1962 Round of 25
Sweet Sixteen
Elite Eight
Seattle Redhawks
Pepperdine Waves
UCLA Bruins
69–65
69–67
69–88
1963 Round of 25
Sweet Sixteen
Elite Eight
Final Four
Regionális 3. hely
Seattle Redhawks
San Francisco Dons
Arizona State Sun Devils
Cincinnati Bearcats
Duke Blue Devils
70–66
65–31
83–65
46–80
63–85
1964 Round of 25 Seattle Redhawks 57–61
1966 Round of 22
Sweet Sixteen
Elite Eight
Automatikusan továbbjutott
Houston Cougars
Utah Utes

63–60
64–70
1975 Round of 32
Sweet Sixteen
Regionális 3. hely
Middle Tennessee Blue Raiders
Indiana Hoosiers
Central Michigan Chippewaves
78–67
71–81
87–88
1980 2W Round of 48
Round of 32
Automatikusan továbbjutott
Lamar Cardinals

77–81
1981 1W Round of 48
Round of 32
Automatikusan továbbjutott
Kansas State Wildcats

48–50
1982 2W Round of 48
Round of 32
Sweet Sixteen
Elite Eight
Automatikusan továbbjutott
Pepperdine Waves
Idaho Vandals
Georgetown Hoyas

70–51
60–42
45–69
1984 6ME Round of 48 West Virginia Mountaineers 62–64
1985 10S Round of 64 Notre Dame Fighting Irish 70–79
1988 12S Round of 64 Louisville Cardinals 61–70
1989 6W Round of 64 Evansville Purple Aces 90–94
1990 5W Round of 64 Ball State Cardinals 53–54
2016 7W Round of 64 VCU Rams 67–75
2021 12MW Round of 64
Round of 32
Sweet Sixteen
Elite Eight
Tennessee Volunteers
Oklahoma State Cowboys
Loyola Ramblers
Houston Cougars
70–56
80–70
65–58
61–67

NIT

A National Invitation Tournamentre négyszer jutottak ki; összesített eredményük 3–4.

Év Kör Ellenfél Eredmény
1979 Első kör Nevada Wolf Pack 61–62
1983 Első kör
Második döntő
Elődöntő
Idaho Vandals
New Orleans Privateers
Fresno State Bulldogs
77–59
88–71
67–76
1987 Első kör
Második kör
New Mexico Lobos
California Golden Bears
85–82
62–65
2005 Nyitókör Cal State Fullerton Titans 83–85

CBI

A College Basketball Invitationalre négyszer jutottak ki; a 2009-est megnyerték, összesített eredményük 7–4.

Év Kör Ellenfél Eredmény
2009 Első kör
Második kör
Elődöntő
Döntő (1)
Döntő (2)
Döntő (3)
Houston Cougars
Vermont Catamounts
Stanford Cardinal
UTEP Miners
UTEP Miners
UTEP Miners
49–45
71–70
66–63
75–69
63–70
81–63
2010 Első kör Boston University Terriers 78–96
2012 Első kör
Negyeddöntő
Elődöntő
Western Illinois Leatherjackets
TCU Horned Frogs
Washington State Cougars
80–59
101–81
55–72
2014 Első kör Radford Highlanders 92–96

Eredmény Pac-12 Conference-beli csapatokkal szemben

Ellenfél GY V %
Arizona Wildcats 23 72 .242
Arizona State Sun Devils 45 55 .450
California Golden Bears 62 87 .416
Oregon Ducks 195 172 .534
Stanford Cardinal 73 73 .500
UCLA Bruins 38 100 .275
USC Trojans 64 73 .467
Utah Utes 17 20 .459
Washington Huskies 140 163 .462
Washington State Cougars 176 132 .570

Riválisaik

Oregon Ducks

A Civil War keretében 362-szer játszottak, melyből a Beavers 195-öt megnyert.[2]

Washington Huskies

A The Dog Fight keretében 310-szer játszottak.[2]

Washington State Cougars

A The Land-Grant Rivalry keretében 308-szor játszottak, melyből a Beavers 176-ot megnyert.[2]

Arizona Wildcats

A The Cat’s Meow az 1980-as években alakult ki Ralph Miller és Lute Olson csapatai között.

NCAA-eredmények

Eredmények a 2015–16-os szezonig.[12]

Egyéni
  • Pontszerzés (Szezon)
    • 1. Steve Johnson, 74,6% (235/315; 1981)
    • 5. Steve Johnson, 71% (211/297; 1980)
  • Pontszerzés (Összesen; minimum 400 és játékonként minimum 4)
    • 1. Steve Johnson, 67,8% (828/1222; 1976–81)
  • Pontszerzés (Egy játék alatt, minimum 12)
    • 1. Steve Johnson, 100% (13/13; 1979. december 5.)
  • Pontszerzés (Senior)
    • 1. Steve Johnson, 74,6% (235/315; 1981)
  • Pontszerzés (Junior)
    • 5. Steve Johnson, 71% (211/297; 1980)
  • Labdavisszaszerzés (Egy játék alatt)
    • 16. Swede Halbrook (36; 1955. február 15.)
  • Passzok (Összesen)
    • 12. Gary Payton (939; 1987–90)
  • Játékonkénti átlagos passz (Összesen, minimum 550)
    • 9. Gary Payton (7,82; 1987–90)
  • Labdaelvétel (Összesen)
    • 25. Gary Payton (321; 1987–90)
Csapat
  • Szabaddobások aránya (Minimum 30 egy játék alatt)
    • 16. (1990. december 19.)
  • Labdaelvételek (Egy játék alatt)
    • 22. (1985. december 22.)
  • Pontszerzés (Szezon)
    • 3. (56,4%; 1981)
    • 26. (54,4%; 1980)
  • Összes győzelem (Minimum 25 év az I-es divízióban)
    • 26. (1797)
  • Egy ellenfél elleni játékok száma
    • 1. Oregon Ducks (362)
    • 3. Washington Huskies (310)
    • 4. Washington State Cougars (308)
  • Egy ellenfél elleni győzelmek száma
    • 2. Oregon Ducks (195)
    • 6. Washington State Cougars (176)

Visszavonultatott mezszámok

Szám Név Évek
20 Gary Payton[13] 1986–1990
21 Mel Counts[13] 1961–1964
25 Ed Lewis[14] 1930–1933
33 Steve Johnson[13] 1976–1981
45 A. C. Green[13] 1981–1985

Nevezetes játékosok

75-en nyerték el az All-Conference és 32-en az All-America elismerést; öten a Pacific-10 Conference év játékosa lettek, 42 személyt választottak ki valamely NBA-draftben és 24-en lettek valamely NBA-beli csapat tagja. Négyen részt vettek az olimpián. Kilencen összesen 13 NBA-címet nyertek.[11][15][16]

NBA

Nemzetközi liga

Jegyzetek

  1. Colors (angol nyelven). Oregoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  2. a b c d Division I Men’s Basketball Records Through 2023–2024 (angol nyelven). NCAA. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  3. a b c George Edmonston Jr.: Oregon State: Get ready for roundball! (angol nyelven). OSU Alumni Association, 2000. november 3. [2010. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  4. 1980–81 OSU Basketball Team (angol nyelven). Oregon Sports Hall of Fame. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  5. Kip Carlson: Orange Distress (angol nyelven). OSU Alumni Association, 2008. [2010. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  6. 1980–81 Men’s College Basketball AP Polls (angol nyelven). Sports-Reference. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  7. Bud Withers: Tournament jinx ruins Beavers again. (angolul) Eugene Register-Guard, CXIV. évf. 143. sz. (1981. március 15.) 1B. o. Hozzáférés: 2025. január 19.
  8. NCAA reveals sanctions against Oregon State. (angolul) Spartanburg Herald-Journal, LIV. évf. (????) 136. sz. 3B. o. Hozzáférés: 2025. január 19.
  9. Division I Records (angol nyelven) pp. 48–49. NCAA. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  10. Bill Reynolds: He’s much more than Obama's brother-in-law (angol nyelven). The Providence Journal, 2008. február 10. [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  11. a b Craig Robinson Era Begins at Oregon State (angol nyelven). Oregon State Beavers, 2004. augusztus 8. [2012. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  12. Division I Men’s Basketball Records (angol nyelven). NCAA. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  13. a b c d Honors and Awards (angol nyelven). Oregon State Beavers. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  14. Gary Horowitz: Beaver Stood Tall: Ed Lewis, 1910–2006. (angolul) Statesman Journal, (2006. január 31.) 21. o. Hozzáférés: 2025. január 19.
  15. Players Who Played For Oregon State (angol nyelven). Basketball-Reference. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  16. Barry Wins Another NBA Title (angol nyelven). Oregon State Beavers, 2007. szeptember 19. [2012. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. január 19.)
  17. Stephen Thompson Jr. (angol nyelven). Oregon State Beavers. (Hozzáférés: 2025. január 19.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oregon State Beavers men's basketball című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

 

Prefix: a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Portal di Ensiklopedia Dunia