Avatára

Ez a szócikk a hinduizmus egy fogalmáról szól. Hasonló címmel lásd még: Avatár (egyértelműsítő lap).

Krisna, Visnu avatárája

Az avatár vagy avatára (szanszkrit: अवतार, IAST: avatāra = „alászállás”,) a hinduizmusban az isten alászállása és halandó lényben (akár állatban) való megtestesülése a földön, a világ megmentése, a törvények helyreállítása vagy híveinek megoltalmazása céljából. Eközben részben megőrzi isteni természetét, részben földi természete lesz. Ahogy Visnu egyre feljebb került a hindu panteonban, úgy az ő avatárái váltak a legfontosabbakká.[1]

Visnu tíz legfőbb avatárája (dasavatára)

A dasavatara szó jelenti Visnu tíz meghatározott „nagy alászállásá”t – Maha Avatara (dasa szanszkrit nyelven 'tíz'):

Visnu legfőbb avatárái a hinduk hite szerint a következők:[1]

Visnu 10 nagy avatárja

Név	Leírás	Kép	Hivatkozás
Matszja	Félig ember, félig hal. A hinduizmus mitikus alakja, Visnu isten első megtestesülése, avatárája. Ő az aki megmentette a világot elárasztó özönvíztől.		[2]
Kurma	A teknősbéka, Visnu női avatára. A hinduizmus mitikus alakja, Visnu isten második megtestesülése.		[3]
Varáha	Varáha a vadkan a hindu mitológia szerint az emberiség aranykorában, a Szatja-jugában jelent meg, hogy a Földet visszahozza az alvilág mocsarából.		[4]
Naraszimha	Naraszimha az ember-oroszlán, a hinduizmus mitikus alakja, Visnu isten negyedik megtestesülése, avatárája. A hindu mitológia szerint az emberiség aranykorában, a Szatja-jugában jelent meg és Hiranjakasipu démont ölte meg.		[5]
Vámana	A hinduizmus mitikus alakja, a törpe Vámana Visnu isten ötödik megtestesülése, avatárája. A hindu mitológia szerint az emberiség ezüstkorszakában, az áldozatok korában, a Tréta-jugában jelent meg és Bali démont leckéztette meg.		[6]
Parasuráma	Parasuráma, az erdei vándor Visnu 6. megtestesülése.		[7]
Ráma	Visnu hetedik avatárja. Tetteit a Rámájana foglalja össze.		[8]
Krisna	Visnu 8. avatárja. Tetteit a Mahábhárata és a Bhagavad Gita említi.		[9]
Buddha	A buddhizmus központi alakja.
Kalki	Visnu végső megtestesülése a hindu mitológiában, a négy egymást követő korszak (Szatja-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga) végén, a Kali-juga lezárásánál jelenik meg.		[6]

Egyes hindu írások nem kevesebb mint 23 avatárát említenek.

Egyéb avatárák

Visnu többi avatárája

• Balaráma, Krisna bátyja. Visnu avatárájának is mondják, de a sesa kígyóénak is, amelyen Visnu pihen.[1]

Siva avatárái

Siva istennek 28 avatárája ismert – főleg aszkéta és jógamester alakjában –, fontosak, de nem tettek szert olyan jelentőségre, mint Visnuéi.[1]

A többi isten avatárái

Az avatárák típusai

Kétféle avatára létezik, elsődleges és másodlagos avatára, attól függően, hogy Visnu maga „száll alá” egy személyben vagy csak felruházza azt saját isteni képességeivel.

A másodlagos avatárákat a hinduk nem imádják, csak a közvetlen, elsődleges avatárákat. Gyakorlatban ma azonban ezek közül is csak Naraszimha, Ráma és Krisna részesül tiszteletben. Összességében azonban a hinduk szerint nincs különbség aközött, hogy Visnut vagy az avatáráit imádják, hisz végül mindkét út őhozzá vezet.

Szimbolizmus

Sokan vallják, hogy a tíz avatára az élet és az emberiség fejlődését testesíti meg. Matszja, a hal a vízi életet; Kurma, a teknős a kétéltűséget; a harmadik állat, Varáha, a vadkan a szárazföldi életet; Naraszimha, az ember-oroszlán az ember és az állat közti átmenetet; Vámana, a törpe a tökéletlen embert; Parasuráma, az erdei vándor az ember kezdeti életmódját; Ráma király az uralkodói, Krisna a művészi és tudományos képességeket; Buddha, a Megvilágosult pedig az ember lelki érettségét.

Jegyzetek

1. Mitológiai enciklopédia I–II. Főszerk. Szergej Alekszandrovics Tokarjev. A magyar kiadást szerk. Hoppál Mihály. Budapest: Gondolat. 1988. ISBN 963-282-026-6
2. James Lochtefeld 2002, 228-229. o.
3. James Lochtefeld 2002, 705-705. o.
4. James Lochtefeld 2002, 119. o.
5. James Lochtefeld 2002, 421-422. o.
6. James Lochtefeld 2002, 737. o.
7. James Lochtefeld 2002, 500-501. o.
8. James Lochtefeld 2002, 550-552. o.
9. James Lochtefeld 2002, 370-372. o.

Források

• Veronica Ions: Indiai mitológia. Budapest: Corvina. 1991. 50–70. o. ISBN 9631329887  
• Bráhmanizmus. In Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás. 6. Budapest: Gondolat-Tálentum. 50. o. ISBN 963-645-059-5  
• Klaus K. Klostermaier: Bevezetés a Hinduizmusba. Budapest: Akkord. 2001. ISBN 9637803866  

Kapcsolódó szócikkek

• Megtestesülés

A Wikimédia Commons tartalmaz Avatára témájú médiaállományokat.