Augusta (Maine)
Augusta az Amerikai Egyesült Államok Maine nevű tagállamának politikai és közigazgatási központja, mely Kennebec megyében, a hasonló nevű folyó partján terül el. Lakosainak száma 18 899 fő (2020. április 1.).[1] FöldrajzA város az Egyesült Államok északkeleti részén, Maine állam Kennebec megyéjében fekszik. A város teljes területe 150,9 km², melynek 4,98%-a víz. Átlagos tengerszint feletti magassága 20 méter. TörténelemA területre először 1607-ben érkeztek felfedezők. 1629-ben kereskedelmi állomást létesítettek itt (a massachusettsi Plymouth kolónia tagjai), mely állandó lakosokat jelentett. A jövedelmező szőrmekereskedelem visszaszorulása után, 1661-től 75 évig lakatlan maradt. A Kennebec folyó mentén, az abenaki indiánok 1722-ben megtámadták Fort Richmond városát, és megsemmisítették Bruncwickot. Az ellentámadások során az angol erők 1724-ig átvették az ellenőrzést a folyó és környéke felett. 1754-ben a folyó keleti partján egy fából készült erődöt emeltek Fort Halifax néven. 1775-ben Benedict Arnold 1100 fős seregével innen kiindulva vezetett expedíciót a Kennebec folyó mentén. 1797 februárjában a település nevét Augustara változtatták. 1799-ben a város lett az újonnan megalakított Kennebec megye központja. 1820-ban Maine-t felvették az Egyesült Államok tagállamai közé, majd 1827-ben kinevezték az állam fővárosának. 1832-ig (amíg el nem készültek a törvényhatósági épületek) azonban Portlandban volt a közigazgatás központja. A kiváló talajnak köszönhetően a város mezőgazdasága virágzott. 1837-ben egy gátat emeltek a folyón, s a víz így kialakuló esését fűrészmalmok használták ki. 1851-ben több nagy vasipari gyárat építettek. 1883-tól pedig megjelentek a textilgyártó üzemek is. Demográfia2000-ben a 24 260 lakos 8565 háztartást és 4607 családot alkotott. A népesség 95,21%-a fehér, 0,50%-a fekete, 0,48%-a indián, 0,35%-a ázsiai, 0,01%-a csendes-óceáni, 3,45%-a pedig egyéb származású. Híres lakók
OktatásA városban 7 középiskola, 3 magániskola és egy egyetem (Maine-i Egyetem Augustai Központja) működik. Jegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia