Illinois
Illinois (ejtsd ilinoj, IPA: [ɪlɨˈnɔɪ] ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok 21. tagállama. Illinois a Középnyugat legnépesebb és az USA ötödik legnépesebb állama. Gazdasága sokrétű alapokon nyugszik, északkeleten Chicago metropolisza található, a középső és a nyugati részen mezőgazdasági területek és kis iparvárosok, délen pedig szénbányák. Központi fekvése – a Nagy-tavak és a Mississippi között – az elmúlt százötven évben fontos közlekedési csomóponttá tette. Azzal, hogy gyárak és tanyavidékek, városi és vidéki környezet egyaránt gyakori a területén, Illinois az USA mikrokozmosza; az Associated Press 21 demográfiai faktor alapján elemezve a „legátlagosabb állam”-nak nyilvánította.[2] FöldrajzaIllinois határai északról Wisconsin, északkeletről a Michigan-tó, keletről Indiana, nyugatról a Mississippi folyó választja el Missouritól és Iowától, déli határa pedig Kentucky az Ohio folyóval.[3] Illinois határos Michigan állammal is, de csak a Michigan-tavon keresztül.[4] Illinois teljes egészében a Belső-Alföldön (Interior Plains) fekszik, amely három egységre osztható. Az első Észak-Illinois, mely terület túlnyomó részét Chicago metropolisz foglalja el, amely magában foglalja magát Chicago várost, külvárosait és a vonzáskörébe tartozó településeket. A Chicago metropolisz körzethez Indiana és Wisconsin néhány megyéje is hozzátartozik. Mint metropolisz sűrűn lakott, iparosított, s sok különböző etnikai csoport él együtt. Rockford városa az állam harmadik legnépesebb települése, amely az Interstate 39 (I-39) és az Interstate 90 (I-90) főútvonalak mentén terül el. Dél és nyugat felé haladva találjuk a második legnagyobb, ún. Közép-Illinois-t, mely terület többnyire lapos préri. Úgy is említik, mint Illinois szívét. A területet kis és középméretű városok jellemzik. A nyugati része – az Illinois folyótól nyugatra – eredetileg a Military Tract of 1812 része volt, amely egy jól megkülönböztethető domborulatot képez az állam nyugati részén. E terület oktatási és manufaktúra-rendszere rendkívül fejlett. Legfontosabb mezőgazdasági termékei a kukorica és a szójabab. Nagyobb városai a 370 000 lakosú Peoria, amely az állam harmadik legnagyobb metropoliszkörzete, az állam fővárosa Springfield, Quincy, Decatur, Bloomington, Champaign és Urbana.[5] A harmadik egység Dél-Illinois a U.S. Route 50-től (US-50) délre, beleértve Little Egypt régióját közel a Mississippi és az Ohio folyók egyesüléséhez. Ez a területi egység melegebb éghajlatával és különböző mezőgazdasági termékeivel, szaggatott felszínével, kis mennyiségű olajával és szénbányáival merőben különbözik a másik két területi egységtől. Valamivel sűrűbben lakott, mint Illinois középső része. Dél-Illinois legnagyobb városa St. Louis és a vonzáskörébe tartozó külvárosok, valamint települések lakosainak száma 600 000 fő, melyet úgy is említenek, mint Metro-East. A második legnagyobb körzet Williamson megye, Jackson megye, Franklin megye, Saline megye, és Perry megye 210 000 lakosával.[4] Chicago metropolisz körzetén kívül eső területeket úgy is nevezik mint „Illinois alsóállam” („downstate Illinois”), de középső és déli Illinois lakossága nem használja ezt a kifejezést. Illinois legészaknyugatibb része a "Driftless Zone", egy magasabban fekvő terület, melynek lejtőit a gleccserek csiszoltak le, így felülete szabdalt. Tengerszinttől számított magassága 376 méter. A Mississippi mentén Altontól Kaskaskiáig, melyet úgy is említenek mint „Amerika alja” ("American Bottom"), az állam berendezkedett árvízvédelemre. Itt voltak az első német bevándorlók települései, s az állam első fővárosa Kaskaskia, amelyet a Mississippi folyó választ el az állam más területeitől.[4][6] Dél-Illinois hét megyéje része az indianai Evansville metropolisz körzetének, mely területre általánosan úgy hivatkoznak, mint a „Tri-State” (három állam), beleértve Indiana és Kentucky államokat. Főbb folyókNagyobb tavak
ÉghajlatMivel Illinois 640 km hosszú közép-kontinentális állam, éghajlata a földrajzi fekvésnek megfelelően változik. Illinois legnagyobb részén nedves kontinentális éghajlat uralkodik forró párás nyárral és hűvös vagy hideg téllel. Az állam déli részén, kb. Carbondale-től a klíma melegebb, s közelít a nedves szubtrópusi éghajlathoz, ahol a tél sokkal enyhébb. Évi átlagos csapadék mennyisége a déli részeken 1220 mm, s az északibb területeken 890 mm. Az átlagos hóesés mennyisége Chicago környékén 93 cm, míg a déli részeken 35 cm.[9] A legmagasabb hőmérsékletet, 47 °C-ot, 1954. július 14-én mérték St. Louis-tól keletre, míg a legalacsonyabb hőmérsékletet, -38 °C, 1999. január 5-én jelentették Congerville-ből.[4][6][10] Az államban évente átlagosan 50 nap jelentenek viharos tevékenységet, amely az Egyesült Államok más területeihez viszonyítva kissé magasabb az átlagnál. Illinois-ban a tornádó keletkezése nem ritka, évente átlagosan 35 tornádót jelentenek.[11] A legrombolóbb hatású tornádó 1925-ben fordult elő, amikor 695 ember halt meg, s ebből 613 Illinois állam lakosa volt.[12] TörténetPre-Columbán időszakCahokia a Kolumbusz előtti Mississippi kultúra központja, amely a mai Collinsville környékének felel meg. Ez a civilizáció a 15. századra eltűnt ismeretlen okok miatt. Ezután az illiniwek indiánok népesítették be a területet. Ezek a törzsek politikai szövetségben álltak egymással. Az 1700-as évek körül megközelítőleg 25 000 illinois indián élt itt. Számuk az irokéz törzsek rendszeres támadásai miatt mintegy 90%-kal csökkent.[13] Helyüket a potawatomi, a miami, a sauk és más indián törzsek foglalták el, akik keletről és északról érkeztek ide.[4] Az amerikai függetlenségi háború alatt az illinois és potawatomi törzsek az amerikaiak oldalán harcoltak. Az európaiak megjelenése1673-ban a francia Jacques Marquette és Louis Jolliet felfedezők az Illinois folyón hajóztak. 1680-ban követték őket más francia csoportok, akik erődöt építettek a mai Peoria város közelében, s 1682-ben Starved Rock tetejére egy újabb erődöt emeltek. A francia felfedezők nyomán Illinois a francia birodalom része volt egészen 1763-ig, amikor átadták a területet az Egyesült Királyságnak. A kis francia települések megmaradtak, s csak néhány brit katonai egységet küldtek ide, de nem volt itt sem angol, sem amerikai település ebben az időben. 1778-ban George Rogers Clark benyújtotta igényét Illinois megyére Virginia számára. 1783-ban területet Virginiához csatolták, amikor Virginia csatlakozott az Egyesült Államokhoz. Az állam 1783-ban Northwest Territory lett (=északnyugati terület).[14] 19. századAz Illinois-Wabash Company birtokolta Illinois legnagyobb részét. 1809 február 3-án létrehozták az Illinois Territóriumot (Illinois Territory), s Kaskaskia lett az első főváros. 1818-ban Illinois az Egyesült Államok 21. tagállama lett. A kongresszus új határokat állapított meg, amely során az államhoz északi területeket csatoltak, beleértve magát Chicagót, Galenát és az ónbányák régióját. A főváros Kaskaskia maradt, de 1819-ben Vandaliába költözött az állam kormánya. 1832-ben kitört a Black Hawk háború, melynek során néhány indián törzs fellázadt az Államok ellen. Az indiánokat áttelepítették Iowa államba, s a visszatérési kísérletüket megakadályozta az amerikai katonaság. Az 1830–1831. évi telet a „mély hó telé”-nek (Winter of the Deep Snow) nevezték el. Hirtelen nagy mennyiségű hó esett le, amely elfedett mindent, s a közlekedés lehetetlenné vált. Sok utazó eltűnt nyomtalanul. Ezt még több kemény tél követte, közöttük a „hirtelen fagyás tele” (Winter of the Sudden Freeze). 1836. december 20-án egy gyors hidegfront köszöntött be, amely egy pillanat alatt befagyasztotta a pocsolyákat, s rövid idő alatt sok utazót megölt, akik nem találtak menedéket. A szélsőséges időjárás következtében a termőföldek termése kipusztult, s délről kellett élelmet szállítani az északi területekre.[15] 1839-ben megalapították a mormon Nauvoo városát a Mississippi folyó mentén. Vezetőjüket, Joseph Smith-t a Carthage-i börtönben megölték. Ezután a gyorsan növekvő mormon város, amely vetekedett Chicagóval, hirtelen hanyatlásnak indult. 1846-ban a mormonok tömegesen elhagyták Illinois-t. Az állam viszonya a rabszolgasághoz és az afroamerikaiakkal való bánásmóddal kapcsolatban időről időre különböző képet mutat. Néhányan alkalmaztak rabszolga munkaerőt, mielőtt Illinois territóriummá vált volna, de a rabszolgaság általános bevezetése 1818-ban az állammá válás idején kezdődött meg. Az állam déli részére, amely Little Egypt (=kis Egyiptom) néven ismert, délről érkező telepesek vándoroltak be, akik szimpatizáltak a már Dél által bevezetett rabszolga munkaerőn alapuló gazdasággal. A kongresszus egy rövid ideig engedte a rabszolgatartását, de a lakosság ellenkezett a feketék állandó letelepítése ellen. Az 1848-as alkotmányban foglalkoztak a problémával, így 1853-ban John A. Logan, az Unió generálisa, törvényben tiltotta meg az afroamerikaiak letelepítését az állam területén.[16] Chicago jelentősége megnőtt, s kikötője uralta a Nagy-tavak kereskedelmi forgalmát. 1848-ban a vasútvonalak is elértek ide, s 1857-ben Chicago Illinois legnagyobb városa lett.[14] Illinois 19. századbeli bányászatának, üzemeinek gyors iramú fejlődésével, a munkások számának növekedésével az állam jelentős szerepet játszott az Egyesült Államok szakszervezetének létrehozásában. A függetlenségi háború idején a mai állam területét kb. 2000 vadászó indián és kevés francia lakta.[17] Az 1810-es években kezdtek telepesek érkezni Kentuckyból. Illinois 1818-ban lett USA-tagállam. Chicagót az 1830-as években alapították. Az 1850-es években a vasút terjeszkedése közelebb hozta Illinois gazdálkodásra alkalmas területeit piacukhoz, ezzel egyre inkább vonzotta a terület a bevándorlókat, főleg Német- és Svédországból. A polgárháború idején Illinois az északiakhoz tartozott; nagyban támogatták államuk híres szülötteit, Abraham Lincolnt és Ulysses S. Grantot. 1900-ra egyre több gyár épült az északi városokban, a középső és a déli területeken pedig szénbányák nyíltak. Az iparosodás nagyszámú dél- és kelet-európai bevándorlót vonzott. Az állam fontos ipari szerepet játszott a két világháborúban. A déli államokból számos fekete vándorolt Chicagóba, ahol nagy közösséget alkottak, és a város azóta is fontos szerepet tölt be a dzsessz- és blueszenében. Népesség
A 2010. évi adatok szerint a külföldön születettek az állam teljes lakosságának 13,6%-át képezik.[18] Az állam északkeleti sarkában a Michigan-tó partján fekszik Chicago, az USA harmadik legnagyobb városa. A 2000. évi becslések szerint a lakosság mintegy 23,3%-a élt Chicagóban, 43,3%-a Cook megyében és 65,6% Chicago metropolis körzetében; Will, DuPage, Kane, Lake, és McHenry, valamint Cook megyékben. A lakosság fennmaradó része kis városokban és településeken lakott. A 2000. évi becslések szerint az állam lakossága északkeleten Mazon környékén tömörült é. sz. 41,2782°, ny. h. 88,3802°41.278200°N 88.380200°W Grundy megyében.[4][6][20] A 2005. évi adatok szerint a rassz szerinti megoszlás a következő volt: 65,6% fehér amerikai, 15,1% afroamerikai, 3,9% ázsiai származású, 2% más, s a fennmaradó 13,2% hispániai vagy latin. A fehérek között 10-ből három német származású. Az afroamerikaiak Chicagóban, St. Louis keleti részében, és az állam déli csücskében alkotnak nagyobb kulturális közösségeket. Az angol származásúak főleg az állam délkeleti részén alkotnak kisebb-nagyobb közösségeket. Az ír, mexikói és lengyel leszármazottak főleg Chicago metropolis térségében élnek. Illinois lakosságának 7,1%-a 5 év alatti, míg 26,1% 18 év alatti 12,1%-a volt 65 éves vagy idősebb. A nők aránya a teljes lakosság 51%-át alkotják.[6][21] A 2000. évi népszámlálás adatai szerint a teljes lakosság 10,85%-a 5 év felett otthon spanyolul beszél, 1,6%-a pedig lengyelül.[22] Vallás
A legnagyobb vallási csoportok Illinois-ban a katolikusok és a protestánsok. A római katolikusok többnyire Chicago környékén tömörülnek.[24] Chicago és a környező külvárosainak lakosságánál megfigyelhető a hindu, a zsidó, muszlim, és szikh vallásúak számának növekedése.[25] Legnagyobb városok
KözigazgatásMegyékIllinois állam 102 megyére oszlik.[26] GazdaságNevezetességekJegyzetek
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia