|
Arad-hegyaljai borvidékAz Arad-hegyaljai borvidék, vagy másik nevén Ménes-magyarádi borvidék egyike a Kárpát-medence legrégebbi borvidékeinek, mely már I. István király idejében említve volt a csanádi püspökség egyik oklevelében. A borvidék 2 nagy alapegységből áll: Ménes-hegyalja és Magyarádi-hegyalja területét foglalja magába. Fekvése A Fehér-Körös és a Maros vize közötti területen fekszik. Története A történelmi borvidék alapjait állítólag még a római korban fektette le Probus római császár. A nagy múltú bortermő táj borait közvetlenül a tokaji borok után, az erdélyi részek közül elsőnek említik a történelmi feljegyzések. A szőlőhegy látványát a kibukkanó sziklatömbök teszik emlékezetessé és különlegessé. A borvidék borainak egyértelműen a vörös aszú szerzett hírnevet, mely magas cukortartalmával tűnt ki (kb. 125 g/liter), már az 1862-es londoni nemzetközi borversenyen is egy 1811-es ménesi vörösbor nyerte a nagydíjat. A borvidék legfőbb szőlőfajtái: cabernet sauvignon, pinot noir, merlot, kadarka, nagyburgundi kék, olaszrizling, ottonel muskotály, királyleányka, oporto, sangiovese. LeírásaAz Arad megye területén fekvő szőlőterület a feljegyzések szerint 1915-ben már 6797 ha volt. A híres hegyaljai vasutat, mely a környéknek is fellendülést hozott 1906-ban kezdték el építeni és a hatvanas években még teljes hosszában működött. A vasút a kofák és a borivók legkedveltebb és legcélszerűbb szállítási eszközévé vált. Az első világháború után román végzéssel végrehajtották az első földreformot, és az 500 holdat meghaladó német és magyar földbirtokokat kisajátították. A rendszerváltást követő időszakra a szőlőterület Arad megyében 2564 hektárra csökkent, ebből 1010 ha állami volt. Az Arad-hegyaljai borvidékhez tartozó ma is számba vehető települései a következők: Ménesi körzetMagyarádi körzet
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia
