Keressük a Dalt! (2012) Újra szól a Dal! (2013–2014) Legyél Te az ötödik zsűritag! (2015) #ADalAmitDudolsz (2017) Magyarország legjobb dala! (2018–2019) A legjobb magyar sláger (2020–)
Fazekas Csaba (2012-2013, 2015) Koós György (2012-2014) Oláh Károly (2012-2014) Závodszky Zoltán (2012-2015) Halkó Gabriella (2016) Blázy András (2017-2019)
Forgatási helyszín
1037 Budapest, Kunigunda útja 64., 1-es stúdió
Operatőr
Stenszky Gyula (2012-2015) László Zsolt H.S.D. (2016-2020) Hámori Tamás (2021) Ancsics Csaba (2022-)
Részenkénti játékidő
120 perc
Gyártó
Hung-Ister Zrt. (2012-2013, 2015) Show and Game Produkciós Kft. (2012–2014) Apropó Kft. (2016–2019) IKO Műsorgyártó Magyarország Kft. (2021-)
A Dal című műsorsorozat az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége felügyelete alatt az Eurovízió néven ismert műsorcsere keretében, az EBU tagok nemzetközi koprodukciójaként megrendezésre kerülő, évente több mint százmillió nézőt vonzó Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóversenye volt, 2020 óta a nemzetközi dalfesztiváltól függetlenül képernyőre kerülő tehetségkutató műsor. Első alkalommal 2012-ben rendezték meg a hazai válogató műsort, három élő adással. A következő években már hat élő műsorral jelentkezett a nemzeti döntő.
2018-ig, amíg Magyarország A Dal című műsor keretiben választotta ki a versenyzőjét, addig minden egyes előadó, illetve zenekar bejutott a dalfesztivál döntőjébe, és 2014-ig sikerült az előző évi eredményen javítani. Az elődöntők 2004-es bevezetése óta mindössze csak háromszor nem sikerült Magyarországnak kvalifikálnia magát, 2008-ban, 2009-ben és 2019-ben, habár a 2004-es, a 2006-os és a 2010-es versenyen nem vett részt a Magyar Televízió. 2016 és 2019 között a magyarországi közszolgálati médiumok közös jogutódja, a Duna Médiaszolgáltató látta el ezt a feladatot, 2020 óta viszont Magyarország nem küld versenyzőt a nemzetközi fesztiválra.
Magyarországi eurovíziós nemzeti döntők A Dal előtt
Az első magyar versenyző, aki részt vehetett az Eurovíziós Dalfesztivál nemzetközi döntőjében Bayer Friderika volt 1994-ben. Kinek mondjam el vétkeimet? című dalával nyerte meg az utolsó Táncdalfesztivált. A jó eredménynek köszönhetően 1995-ben is résztvevő volt Magyarország. Ekkor az országot Szigeti Csaba képviselte, de őt már nem nyilvános műsor keretében választották ki.
1996-banVágó István vezetésével rendeztek egy tizennégy fős nemzeti döntőt, viszont Delhusa GjonFortuna című dalával nem vehetett részt az oslói versenyen, mivel holtversenyben végzett a finn előadóval az utolsó, még továbbjutó helyen, ám végül utóbbi jutott tovább. Ebben az évben egy bizonyos kieséses módszert vezettek be, de többé nem ismételték meg.
1997-ben a V.I.P. együttes képviselte az országot, szintén a hazai televíziós nemzeti döntőt megnyerve. A következő évbenCharlie vett részt, A holnap már nem lesz szomorú című szerzeményét az MTV belső zsűrije a beérkezett pályaművekből választotta ki erre a feladatra.
Magyarország hat kihagyott verseny után 2005-ben vett részt újra. Ekkor a NOX együttes nyerte meg a hazai előválogatót Forogj, világ! című dalukkal. A következő évben pénzügyi okok miatt nem vett részt Magyarország,[1] majd 2007-benRúzsa Magdi indult a versenyen, Helsinkiben az Unsubstantial Blues című szerzeményével. Ő a Fonogram díjátadó felfedezettjeként nyerte el a képviseleti jogot. 2008-ban Csézy utazott a megmérettetésre. Ekkor ismét rendeztek nemzeti döntőt, melyen 15 dal versengett a Belgrádba szóló jegyért. 2009-ben botrányokkal övezve ugyan, de a Magyar Televízió jelöltje Ádok ZoliDance with Me című dala volt. A magyar közmédia a 2010-es Eurovíziós Dalfesztiválon való szerepléstől visszalépett a tévétársaság anyagi helyzetére hivatkozva. Az Magyar Televízió egy év kihagyás után úgy döntött, hogy részt vesz a 2011-es düsseldorfi megmérettetésen, ahol a 2009-es dalkiválasztáshoz hasonlóan egy belső zsűri döntése alapján Wolf Kati képviselte MagyarországotWhat About My Dreams? című dalával.
Magyarország visszalépése az Eurovíziós Dalfesztiváltól
A 2019-es Eurovíziós Dalfesztivál alatt Bubnó Lőrinc, a magyar delegáció akkori vezetője egy interjú keretein belül elmondta, hogy a csatorna megfontolja a 2012 óta futó válogatóműsor, A Dal nagyobb helyszínen történő lebonyolítását, és elképzelhetőnek tartják, hogy változásokat vezetnek be a műsorba. Ennek ellenére a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap hivatalosan nem erősítette meg a részvételét, habár A Dal című műsor keretében nem az eurovíziós indulót fogják kiválasztani.[2][3] Az MTI október 25-én a következő mondatot írta meg A Dal 2020 indulásával kapcsolatos sajtóanyagban, mellyel teljesen bizonytalanná vált a magyar részvétel: a műsor készítői úgy döntöttek, hogy jövőre az Eurovíziós indulás helyett közvetlenül a magyar könnyűzene tehetségeit, az általuk létrehozott értékteremtő produkciókat segítik.2019. november 13-án hivatalossá vált, hogy Magyarország nem vesz részt a dalfesztiválon. A magyar közmédia döntésével kapcsolatosan számos hazai sajtóorgánum foglalkozott, a TV2Tények című magazinműsorában beszéltek róla elsőként, miután pedig végleges lett a döntés, több internetes oldal azzal magyarázta a visszalépést, hogy az MTVA számára túl meleggé vált az Eurovíziós Dalfesztivál.[4][5] Ezt követően a britThe Guardian is foglalkozott a témával,[6] melynek köszönhetően nemzetközi visszhangot váltott ki a legnagyobb újságoknál. Többek között a The Independent,[7] a Deutsche Welle,[8] a Sky[9] és az SBS[10] is foglalkozott az üggyel. Ennek következményeként az MTVA közleményben reagált az őket ért vádakra, állításuk szerint semmilyen produkció, esemény vagy rendezvény kapcsán nem tartják számon senkinek a szexuális beállítottságát,[11] habár a válogatóműsor kétszeres versenyzője, Petruska AndrásFacebook-oldalán úgy fogalmazott, hogy korábban a műsor készítőivel folytatott beszélgetései során kiderült, hogy az Eurovízió és az MTVA által képviselt értékek nem egyeztethetőek össze.[12] A dalfesztiváltól való visszalépést követően ez volt az első alkalom, hogy az MTVA megszólalt az ügyben, majd innentől kezdve napi szinten jelentek meg kormányközeli politikai elemzők nyilatkozatai az M1 aktuális csatorna különböző műsoraiban, melyben balliberális csúsztatásnak[13] és a közmédia lejáratásának[14] nevezték az Eurovíziós Dalfesztivállal kapcsolatos írásokat. Mindezek ellenére az MTVA továbbra sem indokolta, hogy miért döntöttek úgy, hogy nem indulnak a megmérettetésen. A magyar könnyűzenei szakma nem ért egyet a közmédia döntésével, Wolf Kati, a 2011-es Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenyzője szerint például ez egy hatalmas lehetőség egy előadó számára; ő úgy fogalmazott, hogy el kell indulni a versenyen, nem csak otthon ülni.[15] Mindezen túl az MTVA megszakította a kapcsolatot azon újságírókkal is, akik részben vagy teljes egészében az Eurovíziós Dalfesztivállal foglalkoznak, illetve korábban rendszeresen, akkreditált újságíróként vettek részt az eseményeken. Közülük senkit sem hívtak meg A Dal 2020 sajtótájékoztatójára sem,[16] illetve a megkereséseikre sem reagáltak érdemben, amikor októberben szárnyra kaptak az első hírek a lehetséges visszalépés kapcsán.
A versenyre kizárólag olyan, legfeljebb 3 perc időtartamú zeneszám nevezhető, amely az előző év szeptember 1-je előtt – sem a dalszöveg, sem a zene, sem külön-külön, sem együtt – nem került kereskedelmi forgalomba, illetve nem hangzott el nyilvános előadás keretében. Minden közreműködő előadóművész csak Magyarország színeiben vehet részt az Eurovíziós Dalfesztiválon. További követelmény, hogy csak olyan előadók nevezhetők, akiknek korábban már jelent meg albuma vagy rádiófelvétele, illetve kiadóval kötött érvényes lemezszerződése vagy menedzsment háttere van, és a részt vevő művészeknek az adott évi dalfesztivál első elődöntőjéig be kell tölteniük a tizenhatodik életévüket. A versenyben a dalok 2013-ban csak magyar nyelven, illetve a magyarországi kisebbségek nyelvén voltak előadhatóak a hazai válogató során. A műsor 2014-es verziójában ezt a szabályt kibővítették azzal, hogy ismét lehet angol nyelvű dalokkal is pályázni. Ez nem érinti az európai döntőn más idegen nyelven történő előadás lehetőségét. A Dalra való nevezésre legalább 45 napot kell biztosítani. A részletes pályázati felhívás kidolgozásának és közzétételének felelőse az MTVA Szórakoztató műsorok főszerkesztőségének vezetője.
A nevezéseket a határidőt követő tíz napon belül ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy azok megfelelnek-e a felhívásban rögzített alaki feltételeknek. Az ellenőrzést legalább három személyből álló, a Szórakoztató műsorok főszerkesztőségének vezetője által kijelölt ellenőrző bizottság végzi. Az ellenőrzést egy munkanapon belül el kell végezni. Hiánypótlásra, illetve más korrekcióra a nevezési határidő után nincs lehetőség, így a felhívásnak nem megfelelő jelentkezések kizárásra kerülnek a versenyből.
Az élő műsorok
A válogatókat, az előzsűrizést követő 30 napon belüli kezdettel, három egymást követő pénteken, szombaton vagy vasárnap kell megrendezni. Az egyes válogatókban szereplő dalokat és azok előadási sorrendjét sorsolással kell megállapítani, legkésőbb az előzsűrizés lezárultát követő 20 napon belül.
A zsűri közvetlenül elhangzásuk után pontozza az egyes dalokat. Ha a pontozás során holtverseny alakul ki, abban az esetben a zsűri egyszerű szótöbbséggel dönt a továbbjutó dalokról. Válogatónként továbbá a nézői SMS-ek alapján is jutnak be dalok a következő fordulóba. Amennyiben az SMS-szavazás alapján holtverseny alakul ki, ebben az esetben az a dal jut tovább, amely a zsűri pontozása szerint kialakult sorrendben előbb végzett. Amennyiben a zsűri sorrendjében holtverseny alakul ki, abban az esetben a zsűri egyenlő szótöbbséggel dönt a továbbjutó dalról.
Az elődöntők egy hétvégén (pénteken és szombaton vagy szombaton és vasárnap) vagy két egymást követő pénteken, szombaton vagy vasárnap zajlanak. Az egyes elődöntőkben szereplő dalokat és azok előadási sorrendjét sorsolással kell megállapítani, legkésőbb a válogatók lezárultát követő három napon belül.
A döntő a második elődöntőt követő hétvége péntekjén, szombatján vagy vasárnapján zajlik. A döntőben szereplő dalok előadási sorrendjét sorsolással kell megállapítani, legkésőbb az elődöntők lezárultát követő három napon belül.
A Dal 2018 színpada az MTVA Kunigunda útjai gyártóbázisán
2012-ben nem volt semmilyen kísérőműsora A Dalnak, majd 2013-ban és 2014-ben az interneten, illetve egy mobiltelefonos applikáción lehetett élőben követni a kulisszák mögötti történéseket. Előbbit Buda Márton vezette, utóbbit pedig ByeAlex. A televízióban 2015-ben volt először képernyőn A Dal +, mely az M2-n került műsorra, miután az M1-en véget ért az élő adás. A kísérőműsor vezetője Harsányi Levente volt. 2016-ban az M2 PetőfiÉn vagyok itt című műsorának részként zenei szakemberekkel, rajongókkal beszélgettek a műsorvezetők A Dalban történtekről. A Dal After-ben kapcsolták az MTVA székházát is, ahol a továbbjutókkal készített interjúkat Rátonyi Kriszta. 2017-ben az anyacsatornán, a Dunán, a műsor folytatásaként indult el A Dal Kulissza, melynek Sipos Dávid Günther és Pflum Orsi volt a műsorvezetője 2018-ban az előző évhez hasonlóan ismét a Duna tűzte műsorra A Dal után a Kulissza című kísérőműsort, melyben Forró Bence és Pflum Orsi volt a műsorvezető. 2019 óta az előbbi Lolával közösen látja el a műsorvezetői feladatokat.
A győztes nyereménye 10 millió Ft értékű zenei támogatás, valamint 10 millió Ft lemezfelvételre, és további 10 millió Ft videoklip készítésre. A 2–4. helyezettek nyereménye 5–5 millió Ft. Az 5–8. helyezettek nyereménye 1–1 millió Ft.
A győztes nyereménye 10 millió Ft értékű zenei támogatás. A 2–4. helyezettek nyereménye 5–5 millió Ft hangszervásárlásra. Az 5–10. helyezettek nyereménye 1–1 millió Ft hangszervásárlásra.
Vendégprodukciók
Az alábbi produkciókat adták elő vendégfellépők A Dal eurovíziós nemzeti döntőben 2012 és 2019 között:
A Dal eurovíziós nemzeti dalválasztó showban fellépett vendégprodukciók listája
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_2.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
