2023-as holland általános választásA 2023-as előrehozott holland általános választást 2023. november 22-én tartották, mely során a Staten-Generaal alsóházának, a Képviselőháznak (Tweede Kamer) 150 tagját választották.[1] A következő választást eredetileg 2025-ben lett volna esedékes, de a negyedik-Rutte-kormány július 7-én történt összeomlása és lemondása miatt előrehozott választás vált szükségessé.[2] 2006 óta ez a választás volt az első, amelyiken Mark Rutte leköszönő miniszterelnök nem mérettette meg magát.[3] HáttérA legutóbbi, 2021-es általános választás eredményeként megalakult Mark Rutte negyedik koalíciós kormánya, melyet a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD), a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), a 66-os Demokraták (D66) és a Keresztény Unió (CU) pártok alkottak, csakúgy, mint az azt megelőző kormányt is.[4] A kormány azonban 2023. július 7-én megbukott, miután miután több napos tárgyalás után sem sikerült megegyezniük a Hollandiába érkező menedékkérők kezeléséről, és a négy párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges a megállapodás.[5][6] 2023. július 10-én Mark Rutte miniszterelnök bejelentette, hogy nem indul újra pártja, a VVD listavezetőjeként, és az új kabinet beiktatásakor távozik a politikából. Más pártvezetők és parlamenti vezetők is bejelentették, hogy az új ciklusban nem térnek vissza, köztük Sigrid Kaag (D66), Wopke Hoekstra, Pieter Heerma (CDA),[7] Attje Kuiken (PvdA),[8] Kees van der Staaij (SGP),[9] Farid Azarkan (DENK),[10] Liane den Haan (független),[11] Nilüfer Gündoğan (független), és Sylvana Simons (BIJ1).[12] Jesse Klaver bejelentette, hogy bár parlamenti képviselőként folytatni kívánja, nem lesz a Munkáspárt–Baloldali Zöldek szövetség listavezetője. A holland választási rendszerA legfontosabb törvényhozó szerv az országban a kétkamarás parlament. Az első kamara, a Szenátus 75 tagját a 12 tartományi önkormányzat ötévente választja meg, az alsóház 150 képviselője pedig a választópolgárok közvetlen választása útján jut be a parlamentbe. A második kamara mandátumaiért 2023-ban 26 párt versenyez, bejutási küszöb nincs, a mandátumok a D’Hondt-módszer alkalmazásával kerülnek kiosztásra. A holland választásra jogosultak száma mintegy 13 millió.[13] A Képviselőház a Staten-Generaal, a holland parlament második kamarája, azaz alsóháza (hollandul Tweede Kamer, szó szerint "második kamara"). Az ország egyetlen választókerületet képez, ebben választják meg a képviselőház mind a 150 tagját, az arányos képviselet elve alapján. Ennek értelmében kizárólag pártlistákra lehet szavazni, aminek az élén a listavezető (lijsttrekker) van, aki rendszerint az adott párt elnöke vagy miniszterelnök-jelöltje szokott lenni. A holland pártrendszer tulajdonképpen három hagyományos politikai ideológia (kereszténydemokrácia, liberalizmus, szociáldemokrácia) mentén körvonalazódott, lévén az elmúlt több mint 100 évben mindegyik holland kormány e három eszme valamelyikét képviselte. Parlamenti pártok (2021–2023)Közvélemény-kutatásokEredmények
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia