Óvár (Kolozsvár)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Óvár (egyértelműsítő lap).

Az Óvárt is tartalmazó térképrészlet 1831-ből

Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el. Az Óvár (vetus castrum) megnevezés a 15. századtól kezdve jelent meg a dokumentumokban, miután a város új erődítését 1405-től kezdték el építeni.

Fekvése

A négyszög alakú, mintegy hét hektárnyi területet az első középkori várfal határolja, amelynek egyes maradványai ma is láthatóak. Délen a határt a Fő tér és Unió utca északi házai képezik 301 méter hosszan, nyugaton a Bartha Miklós utca (223 méter), északon a Malomárok (250 méter), keleten a Híd utca nyugati házai (197 méter). A Fő tér irányából a Mátyás király utcán át közelíthető meg.[1]

Közigazgatás

A 16. században a város öt fertályból állt; az Óvári fertályhoz tartoztak az Óvár területén található utcák, valamint a Fő tér (Nagypiac) északi házsora, a Híd utca nyugati házsora, valamint Hídelve.[2]

A 19. század közepén a város tizenkét tizedből állt; az Óvári tizedhez tartoztak a Ser, Víz, Kenyér, Klastrom, Torony, Kandia, Szentlélek, Bástya és Híd utcák, az óvári Kispiac,[3] illetve a Fő tér északi házsora.[4]

A 2016-ban érvényes közigazgatási beosztás szerint az Óvár a központi városnegyedben (Cartierul Centru) található.[5]

Utcái és terei

Magyar megnevezések	Román megnevezések[* 1]	Irányítószám[6]
Bástya utca	Str. General Gherescu, Str. Bastionului, Str. Emil Isac, Str. Constantin Daicoviciu[7]	400020
Ferencrendiek utcája, Sikátor, Barát utca	Str. Franciscanilor, Str. Săvinești, Str. Victor Deleu[8]	400112
Izabella utca, Kis utca	Str. Izabella, Str. Andrey Ady, Str. Păcii, Str. Marcel Cachin, Str. Georges Clemenceau[9]	400021
Kandia utca, Kinizsi utca	Str. Paul Chinezu[10]	400021
Karolina tér, kispiac, óvári kispiac	Piața Carolina, Piața Dimitrov, Piața Muzeului[11]	400019
Kenyér utca, Napoca utca, Báthori utca	Str. Pâinei, Str. Consiliul Național, Str. Poștei, Str. Octavian Petrovici[12]	400018
Klastrom utca	Str. Claustrului, Str. Abatele Zavoral, Str. Agnita, Str. Vasile Goldiș[13]	400112
Kornis utca, Híd utca szorosa, Óvárra menő sikátor, Óvári szoros	Str. General Neculcea, Str. Émile Zola[14]	400112
Mátyás király utca	Str. Regele Matia, Str. Matia, Str. Matei Corvin[15]	400112
Ser utca, Sör utca, Sörház utca	nincs: 1920 után összevonva a Kenyér utcával[16]
Szentlélek utca, Fadrusz János utca	Str. N. Filipescu, Str. Petroșeni, Str. Petroșani, Str. Virgil Fulicea[17]	400022
Torony utca, Bocskai utca	Str. Ion Radu, Str. Toplița, Strada Sextil Pușcariu[18]	400111
Víz utca, Teleki Pál utca	Str. Șuluțiu, Str. Roosevelt[19]	400021

Története

Régészeti feltárás a ferences kolostorral szemben

A Karolina téren illetve a ferences kolostorral szemben folytatott ásatások szerint az egykori római település (Napoca) északnyugati sarka az Óvár területén volt; a középkori várfalakat részben a római falmaradványokra építették rá.[20] A régészeti feltárások alapján az is valószínűsíthető, hogy a magyarok már a honfoglalás korában letelepedtek itt.[21]

A történettudomány korábbi álláspontja szerint Kolozs vára, vagyis az ispánság központja az Óvárban volt; az 1970-es években a kolozsmonostori apátság területén végzett feltárások óta azonban Kolozs várát a kolozsmonostori sáncvárral azonosítják.[22] Benkő Elek feltételezése szerint a 11–12. század fordulóján a várispánságot Kolozsmonostorról az Óvárba költöztették,[23] de az elmélete ellen szól az, hogy az Óvár területén nem találtak 11. századi erődítésre utaló nyomokat.[24] Más vélemény szerint az Óvár átfogó feltárásának, illetve a már megtörtént feltárások közlésének hiányában az óvári várispánság létezésének kérdése nem eldönthető.[25]

Az Óvár részben ma is látható falait szász hospesek építették fel a tatárjárás után, a 13. század második felében.[* 2] A négyszögletű területet határoló falak négy sarkán egy-egy bástya állt; a várfalak előtt a déli és a délkeleti oldalon vizesárok biztosította a védelmet. Az építkezésnél gyakran használtak római kori faragott köveket és téglákat.[26] Annak ellenére, hogy várvédelmi megfontolásból tilos volt a várfalhoz épületeket ragasztani, ezt a szabályt az Óvárban különösen gyakran megszegték, így a városi tanácsnak kellett intézkednie az ilyen épületek lebontásáról.[27]

A falak maradványai megtalálhatók az Unió utca északi házsorának tűzfalaiban, a Malom utcában a Műszaki Egyetem alagsorában, a Bartha Miklós utcában, a George Barițiu Főgimnázium udvarán, a Híd utca 7., 23., 25. számú házak udvarán, a Torony utca 8–10. számú házak udvarán, a Ferenc-rendi templom sekrestyéje mögött, illetve a Szentlélek utca 1., 3., 21., 23. számú telkeinek végében. 1967-ben, a telefonpalota építésekor az Óvár északi falának 13 méternyi darabját ásták ki. 2001-ben Bocskai István szülőházának (Mátyás király utca 4.) pincéjében a régészeti ásatások a várfal alapozását tárták fel.[28] A négy torony közül három beépült az újabb várba, a negyedik a város tömlöce lett, ahol tizennyolc rabot tudtak elhelyezni. Utóbbit Torony néven ismerik, és ez a város legrégebbi épülete, egyben a román kori építészet egyetlen fennmaradt kolozsvári emléke, a Fő tér 25. számú házának udvarán látható.[29]

Azon a helyen, ahol a ferences templom áll, épült fel a város első temploma a 11. század végén vagy a 12. század elején. A tatárjárás után, valószínűleg 1260–1290 között ugyanide épült a város plébániatemploma,[* 3] amelyet 1390 körül a Domonkos-rendiek kaptak meg. Az épületet 1442-ben átalakították, és hozzáépítették a kolostort.[30] Utóbb a kolostorban a protestánssá vált város iskolája kapott helyet, amely 1693-ban a jezsuita rend birtokába került.[31]

Mátyás király utca

Az Óvár lakossága a 15. század közepén még szinte kizárólag szászokból állt.[* 4] Szász volt az a Méhffi Jakab, akinek a házában Hunyadi Mátyás született,[32] és szintén szász volt az Óvárban nyomdát működtető Heltai Gáspár.[33] 1568-ban a magyar polgárok panaszt tettek a fejedelemnél, hogy „az Óvár a szászoké, s a magyart onnan kirekesztik.”[34] A 17. században az óvári háztulajdonosok többsége még mindig szász nemzetiségű volt.[35] Az óvári szászok majorjai és kertjei a Hídelvén, szőlőik pedig a Kőmálon helyezkedtek el.[36]

A város virágkorában, a 16. század második felében az Óvár eredetileg gótikus házai közül több is reneszánsz díszítést kapott, így például a (ma már nem létező) úgynevezett Basta-ház, az Izabella utca 5. számú ház, illetve a Mátyás király utcai Rodner-ház.[37] Szamosközy István szerint a 16–17. század fordulóján az Óvárban többségében új házak álltak; [38] viszont még a 17. században is találhatóak voltak szerényebb gerendaházak a negyedben.[39]

A Habsburg-uralom kezdetén, 1700–1715 között lebontották az óvári kaputornyot, helyére a katonaság sütödéje került.[40] Amikor 1790-ben Kolozsvár az Erdélyi Főkormányszék székhelyévé vált, és az 1798-as tűzvészt követően a városban új lendületet kaptak az építkezések, elkezdődött a várfalak bontása, részben a hely felszabadítása, részben pedig az építőanyag hasznosítása végett. Az Óvár délnyugati saroktornyát (a Kandia utcai bástyát) 1796-ban, az északnyugati bástya helyén épült Ötvösök tornyát 1858-ban bontották el.[41]

A 18. században épült a kispiac északkeleti részén a ferences harmadik rendi nővérek Szent Erzsébet-klastroma; 1787-ben az épületben kórházat rendeztek be.[42] Az Óvár kikövezése 1794-ben kezdődött, de a munkálatok csak 1822-ben fejeződtek be. A közvilágítás 1827-ben készült el.[43] 1837-ben a Klastrom utcai Tauffer-házak egyikében megnyílt a Polgári Társalkodó Egylet, a Nemzeti Kaszinó elődje.[44] 1851–1876 között a Mikes-házban szülőotthon működött,[45] 1865-ben Tauffer Gyula fényképészeti műtermet nyitott a Mátyás király utcai Tauffer-házban.[46] 1870-ben a postahivatal a Biasini-szállodából az óvári Eppel-házba költözött át.[47]

1881-ben a kispiacon megszüntették a zsibvásárt, és Pákey Lajos tervei alapján parkot létesítettek.[48] A Karolina-oszlopot 1899 tavaszán költöztették át a Fő térről[49]

A Torony utca végén, az 1936-ban lebontott 18. századi Bornemisza-ház helyén telefonközpont épült;[50] ezt a második világháború során 1944. október 9-én felrobbantották.[51]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Műemlékei

Az Óvár teljes egészében a műemléknek nyilvánított történelmi városközpontban található, amely a romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07244 sorszámon szerepel. Ezen túlmenően, az alábbi tételek külön sorszámon is szerepelnek a jegyzékben:[52]

Cím	Kép	Megnevezés	Építés dátuma	Műemlék kódja
Bástya utca 1.		Kőváry-ház	19. század	CJ-II-m-B-07300
Bástya utca 3.		Schläger-ház	18–19. század	CJ-II-m-B-07301
Bástya utca 5.		Juhász-ház	18–19. század	CJ-II-m-B-07302
Bástya utca 15.		Műszaki Egyetem (Kereskedelmi Akadémia)	1887	CJ-II-m-B-07303
Ferencrendiek utcája és Caragiale-park sarka		Ókori és középkori épületromok		CJ-I-s-B-06921
Ferencrendiek utcája 2–4.; Híd utca 7.,23–25.; Bocskai utca 8–10.; Fő tér 25.; Mátyás király utca 4.; Szentlélek utca 1., 3., 21–23.; Kinizsi Pál utca 5.; Bartha Miklós utca 10.; Malom utca 25.		A középkori város első városfalának maradványai	1260–1316	CJ-II-a-A-07241
Ferencrendiek utcája 2–4.		Ferences kolostor	15–18. század	CJ-II-a-A-07305
Karolina tér		Karolina-oszlop	1831[53]	CJ-III-m-B-07816
Karolina tér 4.		Mikes-ház	18. század	CJ-II-m-B-07434
Karolina tér 5.		A Basta-ház telkén álló épület	17. század	CJ-II-m-B-07435
Kornis utca 1. és Híd utca 15.		Dermata-bérház	20. század	CJ-II-m-B-07505
Kornis utca 4.		Régi pénzverde	1608	CJ-II-m-B-07506
Mátyás király utca 1. és Unió utca 2.		Apor-ház	18. század	CJ-II-m-B-07389
Mátyás király utca 2. és Fő tér 18.		Tauffer-ház		CJ-II-m-B-07390
Mátyás király utca 3.		Rodner Lukács-ház	15–19. század	CJ-II-m-B-07391
Mátyás király utca 4.		Bocskai István szülőháza	16–19. század	CJ-II-m-B-07392
Mátyás király utca 6.		Mátyás király szülőháza	15–18. század	CJ-II-m-B-07393
Torony utca 1–3.		Tauffer-házak	1820	CJ-II-m-B-07466
Torony utca 5.		Guth-ház	1796	CJ-II-m-B-07467
Torony utca 10.		Volt Szent-Erzsébet-kórház	18. század	CJ-II-m-B-07468
Víz utca 2.		Szigeti-ház	16–19. század	CJ-II-m-B-07457
Víz utca 8.		Ioan Piuariu-Molnar lakóháza	19. század	CJ-IV-m-B-07853

Egyéb nevezetes épületek

Cím	Kép	Megnevezés	Építés dátuma
Bástya utca 2.		Történelmi Múzeum (Petrichevich–Horváth-ház)	19. század eleje[54]
Szentlélek utca 6.		Reményik-ház	1890-es évek[55]

Megjegyzések

1. Dőlt betűvel a 2016-os állapot szerinti utcanevek.
2. Jakab Elek az Óvár építésének idejét V. István és Károly Róbert uralkodásának időszakába teszi; lásd Jakab 1870: I. 558. o.
3. A templomot első ízben az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék említi; lásd Gaal 2001: 316. o.
4. A várfalakon kívüli lakosság vegyesen magyar és szász volt; lásd Benkő 2004: 13. o.

Hivatkozások

1. Gaal 2011 : 67. o.
2. Asztalos 2004 : 368. o.
3. Jakab 1870 : I. 36–37. o.
4. Asztalos 2004 : 370. o.
5. Tranzactii imobiliare Cluj-Napoca 2015. www.primariaclujnapoca.ro. Primaria Cluj-Napoca (2016. szeptember 7.) (Hozzáférés: 2016. november 19.)
6. Caută Cod Poștal. www.posta-romana.ro. Poșta Română (Hozzáférés: 2016. november 19.)
7. Asztalos 2004 : 66. o.
8. Asztalos 2004 : 424. o.
9. Asztalos 2004 : 247. o.
10. Asztalos 2004 : 232. o.
11. Asztalos 2004 : 253–254. o.
12. Asztalos 2004 : 239. o.
13. Asztalos 2004 : 257. o.
14. Asztalos 2004 : 259. és 370. o.
15. Asztalos 2004 : 317. o.
16. Asztalos 2004 : 421. és 428 o.
17. Asztalos 2004 : 457. o.
18. Asztalos 2004 : 495–496. o.
19. Asztalos 2004 : 532. o.
20. Asztalos 2004 : 367. o.; Benkő 2004 : 10. o.
21. Asztalos 2004 : 367. o.
22. Benkő 2004 : 9. o.; Lupescu 2005 : 29. o.
23. Benkő 2004 : 10. o.
24. Lupescu 2005 : 32. o.
25. Gáll–Gergely 2009 : 107. o.
26. Jakab 1870 : I. 311. o; Lupescu 2005 : 56 o.; Gaal 2006
27. Kovács 2001 : 42. o.
28. Lupescu 2005 : 57–59. o.; Gaal 2006
29. Jakab 1870 : I. 310. o.; Kelemen 1982 : 105. o.; Gaal 2006 ; Gaal 2011 : 67–68. o.
30. Gaal 2011 : 81–82. o.
31. Bálint 1990 : 35. o.
32. Szádeczky 1901 : 374–375. o.
33. Sebesi 1974 : 28. o.
34. Herepei 2004 : 169. o.
35. Herepei 2004 : 169. o.
36. Benkő 2004 : 48. o.
37. Kovács 2001 : 55. o.
38. Bálint 1990 : 25.
39. Kovács 2001 : 59. o.
40. Asztalos 2004 : 369. o.
41. Asztalos 2004 : 233., 371–372. o.
42. Asztalos 2004 : 233–234. o.
43. Jakab 1870 : III. 618., 620. és 665. o.
44. Gaal 2011 : 78. o.
45. Gaal 2001 : 331. és 335. o.
46. Gaal 2001 : 333. o.
47. Gaal 2001 : 334. o.
48. Gaal 2001 : 337. o.
49. Gaal 2011 : 81. o.
50. Asztalos 2005 : 78. o.
51. Gaal 2001 : 355. o.
52. RO műemlékek 2010
53. Gaal 2011 : 79. o.
54. Gaal 2011 : 89. o.
55. Gaal 2011 : 91. o.

Források

• ↑ Asztalos 2004: Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság; Kolozsvár: Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2  
• ↑ Bálint 1990: Bálint József: „Transilvaniae civitas primaria”. In Kolozsvári emlékírók 1603–1720. Bev. Bálint József, vál. és jegyz. Pataki József. Bukarest: Kriterion. 1990.  
• ↑ Benkő 2004: Benkő Elek: Kolozsvár magyar külvárosa a középkorban: A Kolozsvárba olvadt Szentpéter falu emlékei. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2004. = Erdélyi Tudományos Füzetek, 248. ISBN 973 8231 38 8  
• ↑ Gaal 2001: Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 315–369. o. ISBN 973 8231 14 0  
• ↑ Gaal 2006: Gaal György: Kolozsvári várak, városfalak, kaputornyok, bástyák. Korunk, (2006. október) arch Hozzáférés: 2018. november 22.
• ↑ Gaal 2011: Gaal György: Kolozsvár: Történelmi városkalauz. Barót: Tortoma. 2011. ISBN 978 606 92279 0 9  
• ↑ Gáll–Gergely 2009: Gáll Erwin – Gergely Balázs: Kolozsvár születése: Régészeti adatok a város 10-13. századi történetéhez. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2009. ISBN 978-973-8231-95-5  
• ↑ Herepei 2004: Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. ISBN 973-7993-03-9  
• ↑ Jakab 1870: Jakab Elek: Kolozsvár története. Buda–Budapest: Kolozsvár város közönsége. 1870–1888.  
• ↑ Kelemen 1982: Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok II. Bukarest: Kriterion. 1982.  
• ↑ Kovács 2001: Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület – Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. 42–59. o. ISBN 973 8231 14 0  
• ↑ RO műemlékek 2010: Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. október 1.) Hozzáférés: 2017. január 28.
• ↑ Lupescu 2005: Radu Lupescu: Kolozsvár korai történetének buktatói. Erdélyi Múzeum, LXVII. évf. 3–4. sz. (2005) 25–77. o.
• ↑ Sebesi 1974: Sebesi Pál: A Heltai-nemzetség. Keresztény Magvető, LXXX. évf. 1. sz. (1974) 27–35. o.
• ↑ Szádeczky 1901: Szádeczky Lajos: Mátyás király születési háza. Erdélyi Múzeum, XVIII. évf. 7. sz. (1901) 373–378. o.

További információk

• Kovács Kiss Gyöngy: Burgerbálok, nobelbálok: Bálozás Kolozsváron a bécsi kongresszust követő években (1815–1820). Korunk, (2008. december)
• Mihály Melinda: Óvár, a középkori város első erődítésének maradványai, Kolozsvár. lexikon.adatbank.ro (2010. május 14.) (Hozzáférés: 2016. november 17.)