|
Kovács András (művészettörténész)
Kovács András (Marosvásárhely, 1946. augusztus 19. –) romániai magyar művészettörténész és művelődéstörténész, 2010-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. ÉletútjaKözépiskolai tanulmányait Szászrégenben végezte, majd 1969-ben a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem történelem–filozófiai karán szerzett oklevelet. Ezt követően a bálványosváraljai általános iskolában tanított történelmet 1971-ig, majd 1971–1997 között Román Akadémia kolozsvári Történeti és Régészeti, illetve Régészeti és Művészettörténeti Intézetében dolgozott. 1984-ben védte meg doktori disszertációját, melynek címe Construcții patronate de Gabriel Bethlen volt. 1997 óta a kolozsvári egyetem Történelem-Filozófia Kar Művészettörténeti Tanszékén tanít. Kutatásainak tárgya az erdélyi reneszánsz, Erdély közép- és kora újkori művészete, ezen belül a 17. század első felének művészete. Kutatásaihoz kapcsolódóan 1990 után kiemelt szerepet játszott az erdélyi magyar műemlékek megmentési törekvéseiben: levéltári és falkutatásai alapján tanulmányokat készített az egyes műemlékek restaurálási tervének előkészítésére. Ezek között található az alvinci Martinuzzi–Bethlen-kastély, az almakeréki Apafi-udvarház, az árkosi unitárius templomerőd, a besztercei Szent Miklós-templom és evangélikus plébánia, a bonchidai Bánffy-kastély, a dévai ferences kolostor, a nagyenyedi református templomvár, a felőri református templom, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a gyulafehérvári római katolikus érseki palota és Apor-ház, a kézdimartonosi görögkeleti templom, a kézdiszentléleki Perkő kápolna és római katolikus templomvár, a kolozsvári Wolphard–Kakas-ház, római katolikus plébániaház, volt minorita templom, a Mátyás király u. 3. és 4., Kálvária-templom, a marosillyei Bornemisza-kastély, a lupsai görögkeleti templom, a magyarszentbenedeki unitárius templom, a nagybányai Fekete Sas fogadó és Lendvay-ház, a nagyváradi vár és egykori fejedelmi palota, a némai református templom, az oltszemi Mikó-kastély, a somlyóújlaki református templom, a szamosardói református templom, a szatmárberei református templom, a székelydályai református templom, a szilágynagyfalui református templom, a szilágysomlyói Báthory-vár, a szásztörpényi volt evangélikus templom, az újtordai református templom, a vízaknai református templom. Részt vett körülbelül 130 erdélyi szász település településtörténeti és műemléki felmérésében, amelyet a kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet és a Gundelsheim am Neckar-i Siebenbürgischer-Sächsischer Kulturrat szervezett. 2001-ben kutatói, oktatói és műemlékvédelmi tevékenységéért Forster Gyula-díjjal tüntették ki. Főbb művei
ForrásokTovábbi információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
