Érábrány

Érábrány (Abram)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Érábrány
Rang	községközpont
Irányítószám	417005
SIRUTA-kód	27089
Népesség
Népesség	914 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	196 [1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	133 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 22° 22′ 48″47.316792, 22.379994Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 22° 22′ 48″47.316792, 22.379994
Sablon • Wikidata • Segítség

Érábrány (románul Abram) település Romániában, Bihar megyében. Puszta személynévből alakult a neve.

Fekvése

Margittától délkeletre, Margitta és Berettyókohány közt fekvő település.

Története

A ninivei monostorkatalógus szerint 1235 előtt alapították. Alapítója, kegyura, védőszentje ismeretlen. Oklevelek nem említik.

1291-ben Villa Abraam néven említette oklevél (Jakubovich, 299. l)

1388-ban Monostorabran, 1397-ben Monustorus-abraham, 1425-ben Abraham, 1432-ben Széplak-Ábrány, 1451-ben Monostorabran, 1715-ben Felső Abraham, Felső-Ábrány, 1796-ban Ábrány, Felső-Ábrány, 1828-ban Felső-Abrand, 1839-ben, 1851-ben, 1863-ban, 1873-ban, 1880-ban és 1890-ben Felső-Ábrány, 1900-ban Felsőábrány (Alsóábránynak a későbbi Vedresábrányt hívták), 1910-ben, 1913-ban ,1920-ban Abramul de sus néven írták.

1386-ból ismerjük első birtokosának nevét; aki Monostoros-ábrányi Tivadar unokája György volt, kinek – mivel fiai nem voltak, a kusalyi Jakcs-fiúkat örökbe fogadta s utód nélküli halála esetére őket Monostorusabram falujának felerészében örökösökké tette.

1445-ben egy oklevélben mint a Csákyak birtoka szerepelt Molnosabran néven. Ebben az időben vámszedő hely is volt.

1451-ben vámhelyként említették, melyet 1451-ben Széltallóra (Margine) helyezett át a kormányzó.

1632-ben neve Felseö Abram volt, és I. Rákóczi György birtokának írták.

Az 1800-as évek elején a Zichyek voltak birtokosai.

1910-ben 635 lakosából 377 magyar, 253 román volt. Ebből 33 római katolikus, 302 református, 267 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.

Nevezetességek

• Ábrahámi prépostság romjai (Szűz-Máriáról nevezett), régebben a premontrei rend birtokában volt.

OPraem monostor. A ninivei monostorkatalógus szerint 1235 e. alapították. A kis monostor beszédes tanúja a Berettyó bal partján egy román stílusú romos tp. a ref. lelkészség kertjében. Téglából épült, külső hossza 15 m, sztélye a nyolcszög 5 oldalával zárul, D-i falában magasan, közvetlenül a párkány alatt 4, félkörös, külső-belső tölcséres, keskeny lőrésablak. É-i oldalán egyetlen kapu. Ny-i oromfala tagozatos kapuval elválik az oldalfalaktól. Lapos mennyezete 1972: beszakadt állapotban volt. 1900 k. még állt a DNy-i torony, a templomtól 3,9 m-re, külön. Minden jel arra mutat hogy ikertornyos, háromhajós monostortemplomot terveztek, de az építés közbejött esemény, talán a tatárjárás miatt félbemaradt. – Az OPraem Szűz Mária prépostság a váradi egyhm-ben címet viselte: 1722: Wignet Ferenc pozsonyi, 1760: Dellinics György zágrábi knk., 1845: Burghard István, 1881: Szulik József óbecsei plnos, 1890: Magyar János veszprémi knk., 1901: Hován József pásztói, 1908: Miessl Zsigmond gácsfalvi plnos. H.F.

• Református temploma – a 16. század végén épült, különálló tornya azonban sokkal régebbi építésű.
• Görögkeleti ortodox temploma – 1894-ben épült.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  .

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro