hu %C3%81gh Istv%C3%A1n (k%C3%B6lt%C5%91)

	Ágh István
	Stekovics Gáspár felvétele
	Élete
Születési név	Nagy István
Született	1938. március 24. (86 éves); Iszkáz
Nemzetiség	magyar
Szülei	Nagy Béla ; Vas Erzsébet
Házastársa	Széles Judit
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers, szociográfia, regény
Első műve	Szabad-e énekelni (1965)
Kitüntetései	Kossuth-díj (1992); József Attila-díj (1969); Déry Tibor-díj (2005); Radnóti-díj (2008); Kölcsey-emlékplakett (2016); Magyar Örökség díj (2018); a Nemzet Művésze (2014);
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1969, 1980); Kossuth-díj (1992); A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994) ; Déry Tibor-díj (2005); Arany János-nagydíj (2007); Radnóti-díj (2008); Prima díj (2009); Balassi Bálint-emlékkard (2010); A Nemzet Művésze (2014)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ágh István témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Ágh István (egyértelműsítő lap).

Ágh István (született Nagy) (Iszkáz, 1938. március 24. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. Nagy László öccse. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1992), a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Élete

Szülei Nagy Béla és Vas Erzsébet. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Tapolcán járt gimnáziumba 1952–1956 között. Érettségi vizsgája után az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–könyvtár szakán folytatott tanulmányokat, 1961-ben szerzett magyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet és okleveles könyvtáros diplomát.

Először könyvtárosi pályára lépett, majd folyóirat-szerkesztőként dolgozott. 1961–62-ben az építők szakszervezetében, majd 1969-ig a Népművelési Intézetben könyvtáros. Tagja volt a Hetek nevű költői csoportosulásnak.^[1] (1967–68-ban tanulmányúton járt Jugoszláviában, Macedóniában. 1968–1970 között a Munka című folyóirat kulturális rovatának vezetője. 1971-től szabadfoglalkozású író. 1975-ben az Új Írás versrovatvezetője. 1985–1990 között a Magyar Nemzet szerződéses munkatársa irodalmi publicisztikára. 1992 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1997 óta a Hitel c. folyóirat munkatársa. A közbeeső időszakokban szellemi szabadfoglalkozású író. A 2008-ban alapított Bella István-díj, illetve a 2000-ben alapított Zelk Zoltán-díj kuratóriumának tagja.

Első verskötete 1965-ben jelent meg. Azóta több mint tucatnyi új verses- és három válogatott kötete látott napvilágot. Versei a peremlétet világítják meg szürrealisztikus képgazdagsággal, több verstípusa van: dal, többszólamú kompozíció és mozaik vers. Gyermekversei Krumplinyomó huszár (1977) című kötetében olvashatók. Versei gyakran jelentek meg a Kortársban, a Tiszatájban és más szépirodalmi folyóiratokban. Prózája is több típust foglal magában, jegyzeteket, naplókat, szociografikus írásokat, tárcákat, kritikákat, portrékat, s önéletrajzi forrásokból táplálkozó műveket, melyek testvérének, Nagy Lászlónak alakjára is rávilágítanak.

Bolgár, cseh, észt, finn, macedón, szerb, szlovén nyelvekből fordított verseket, amelyek különböző antológiákban olvashatók. Mile Nedelkoszki versei című kötete 1982-ben jelent meg, bátyjával, Nagy Lászlóval fordította. Miodrag Pavlović: Fényes és sötét ünnepek című kötetet fordította Ács Károllyal és másokkal (1988).

Ágh István a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója.

Magánélete

Első házasságát 1961-ben Láng Zsuzsannával kötötte, ebből született Zsófia lánya (1962). Ez a házassága válással végződött. Második felesége Széles Judit textilművésznő, tőle született Eszter nevű leánya (1972).

Művei

Versek

Szabad-e énekelni (1965)
Rézerdő (1968)
A tündér megkötözése (1971)
Jóslatok az újszülöttnek (1973)
Jól vagy? (1977)
Boldog vérem (1979)
Napvilág (1981)
Keseredik a föld héja (1984)
Napló és tulipán (1987)
Emberek éltek itt (1991)
Évfordulók (1994)
Mivé lettél (1998)
A képzelet emléke (2000)
Válogatott versek (2000)
Semmi sem úgy (2003)
A megtalált időből (2005)
Hívás valahonnan (2011)
Összegyűjtött versek I-II. (2013)
Válasz hazulról. Versek; Nap, Bp., 2015 (Ágh István életműsorozat)
Elvarázsolt ének; Nap, Bp., 2017
Szélcsend Nap Kiadó, Bp., 2020.

Szociográfiák

A madár visszajár (1973)
Dani uraságnak (1984)
Utolsó terelés az őszi legelőn (1989)
Októberi fogadalom (2006)
Dani uraságnak; 3. jav. kiad.; Nap, Bp., 2018 (Magyar esszék)

Ifjúsági ismeretterjesztő könyvek

Üres bölcsőnk járása (1979)
Hányat nézek a naptárban? (1980)

Gyermekversek

Krumplinyomó-huszár (1977)

Meseregények

Struga manó csöngölődzik (1982)
Felekirály (1985)
Parazsat evő paripa (1995)
Három nap egy esztendő. Magyar népmesék; Nap, Bp., 2019 (Ágh István életműsorozat)

Kisregények

Egymás mellett (1986)

Regények

Rókacsárda (1993)

Családtörténetek

Kidöntött fáink suttogása (1990)

Esszék

Egy álom következményei (1983)
Virágárok (1996)
Ahogy a vers mibennünk (2000)
Szavak honvágya. Esszék; Nap, Bp., 2013 (Magyar esszék)

Elbeszélések

Árokból jön a törpe (1997)

Díjai és kitüntetései

József Attila-díj (1969, 1980)
TOT-díj (1975)
Ady-jutalomdíj (1978)
A Móra Könyvkiadó Nívódíja (1979, 1980, 1981)
Vas Megye Tanácsa Irodalmi Nívódíja (1984)
Artisjus Irodalmi Díj (1986)
A Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1988)
Kortárs-díj (1989)
Kossuth-díj (1992)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
Nagy Imre-emlékplakett (1993)
Magyar Művészetért díj (1995)
Az Év Könyve Jutalom (1997, 1998)
Tiszatáj-díj (1999)
Déry Tibor-díj (2005)
Arany János-nagydíj (2007)
Radnóti-díj (2008)
Prima díj (2009)
Győri Könyvszalon alkotói díj (2010)^[2]
Balassi Bálint-emlékkard (2010)
A Nemzet Művésze (2014)
Kölcsey-emlékplakett (2016)^[3]
Magyar Örökség díj (2018)^[4]
Újbuda díszpolgára (2019)^[5]
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2023)

Jegyzetek

↑ Bokros Judit: A Hetek tagjai meséltek a jóságos emberről és virtuóz költőről. Feol.hu, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2016. március 8.)^{[halott link]}
↑ Győr megyei jogú város honlapja: X. Győri Könyvszalon - 2010.
↑ MTI: Ágh István kapta a Kölcsey-emlékplakettet Archiválva 2016. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirado.hu - 2016. január 17.
↑ Magyar Örökség Díj – Aktuális díjazottak. Aktualitások. Magyar Örökség Díj, 2018. 06. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)
↑ https://ujbuda.hu/ujbuda/atadtak-a-legrangosabb-keruleti-elismereseket

Források

Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 19. o. ISBN 963-05-6805-5
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
Kortárs magyar írók

További információk

Körösi Zoltán: Sors és legendárium. Kortárs, 1990.
Farkas László: Több szólamban. Új Írás, 1991.
Ágh István a PORT.hu-n (magyarul)
Ágh István profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján Archiválva 2008. szeptember 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, pim.hu
Ágh István: Kidöntött fáink suttogása, dia.jadox.pim.hu
Nézze vissza a Versmaraton 2019, 19:00 – 20:00 órás blokkját!, mediaklikk.hu

Kapcsolódó szócikkek

A Magyar Művészeti Akadémia tagjainak listája
Márkus Béla: Ágh István; MMA, Bp., 2015 (Közelképek írókról)

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Bokros Judit: A Hetek tagjai meséltek a jóságos emberről és virtuóz költőről. Feol.hu, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2016. március 8.)^{[halott link]}

[2] Győr megyei jogú város honlapja: X. Győri Könyvszalon - 2010.

[3] MTI: Ágh István kapta a Kölcsey-emlékplakettet Archiválva 2016. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, hirado.hu - 2016. január 17.

[4] Magyar Örökség Díj – Aktuális díjazottak. Aktualitások. Magyar Örökség Díj, 2018. 06. [2018. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 22.)

[5] ttps://ujbuda.hu/ujbuda/atadtak-a-legrangosabb-keruleti-elismereseket

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Ágh István (költő)