Znaimi csata
A znaimi csata Károly főherceg és Napóleon császár csapatai között zajlott le 1809. július 12-én. A csatát követő a znaimi fegyverszünet megszüntette az Ausztria és Franciaország közötti ellenségeskedést az ötödik koalíció háborúiban. ElőzményeiA vesztett wagrami csata után Károly főherceg visszavonult észak felé Csehországba, abban a reményben, hogy erőit át tudja csoportosítani. A francia hadsereg is jelentős veszteségeket szenvedett a csatában, nem tudtak azonnal támadni. De mégis két nappal a csata után a francia császár északra rendelte erőit, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon az osztrák hadsereggel. A csata lefolyása1809. július 10-én a franciák végül felzárkóztak az osztrákokhoz Znaimnál (jelenleg Znojmo, Csehország). Az osztrákok tűzszünetet javasoltak, Károly főherceg átment tárgyalni Napóleon császárral. Ugyanakkor Marmont marsall megtagadta a tűzszünet betartását, és a francia XI. hadsereg mintegy 10 000 emberét csatába küldte. Mivel az osztrákok Marmont seregét létszámban nagymértékben felülmúlták, Masséna tábornoknak nem volt más választása, mint hogy támogassa Marmont-t. Július 11-én Masséna hadosztálya csatlakozott Marmont-hoz a csatában, de az osztrákok is megerősítették helyzetüket Znaimnál. Két napon át tartó hiábavaló harc után mind a két fél hasonlóan súlyos veszteségeket szenvedett el, de egyikük sem tett szert semmilyen előnyre. A fegyverszünet híre végül megérkezett Napóleonhoz, aki utasította Marmont-t a harc beszüntetésére. KövetkezményeiAz ötödik koalíciós háborúnak ez volt az utolsó csatája Ausztria és Franciaország között. A békefeltételekben nem született megállapodás. A békeszerződést Schönbrunnban írták alá, 1809. október 14-én, ezzel ez a háború lezárult. ForrásokFordítás
|
Portal di Ensiklopedia Dunia