Zittau

Zittau
Zittau címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Kerület	Drezda
Járás	Görlitz
Alapítás éve	1230
Polgármester	Arnd Voigt
Irányítószám	02763
Körzethívószám	03583 035843
Rendszám	ZI
Testvérvárosok	Lista Villingen-Schwenningen Liberec Zielona Góra (2010. április 6. – )
Népesség
Teljes népesség	24 710 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	448 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	242 m
Terület	66,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 53′ 46″, k. h. 14° 48′ 26″50.896111111111, 14.807222222222Koordináták: é. sz. 50° 53′ 46″, k. h. 14° 48′ 26″50.896111111111, 14.807222222222
Zittau Pozíció Szászország térképén
Elhelyezkedése Görlitz térképén
Zittau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zittau témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zittau (csehül Žitava, lengyelül Żytawa) város Németországban, Szászországban.

Elhelyezkedése

Németország délkeleti csücskében, német-lengyel-cseh hármashatár közelében találgató. A Nyugati-Szudétákban, a Luzsicei-hegységtől északra, a Zittaui-medencében, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.

Története

Városháza, előtérben a Mars-kút

A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi útvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.

1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A 15. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a 17. és 18. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.

1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.

Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.

A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A fogvatartottaka a Phänomen Werke Gustav Hiller autógyárban dolgoztatták. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.

Városrészek

A város 5 részre oszlik

• Centrum (az óváros)
• Zittau-Dél
• Zittau-Észak
• Zittau-Kelet
• Zittau-Nyugat

A városhoz 8 szomszédos falu tartozik.

Zittau városrészei

Dittelsdorf Drausendorf Eichgraben Hartau Hirschfelde (és Rosenthal) Pethau Schlegel (és Burkersdorf) Wittgendorf

1945-ig a városhoz tartozott még Großporitsch (lengyelül Porajów) falu, ami a határváltozás után ma a lengyelországi Bogatynia (németül Reichenau) község része.

Látnivalók

• Alt-Zittau – a belváros
• Takácsok temploma (Weberkirche) – 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
• Johanniskirche – a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
• Városháza – 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
• Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom – a 13. században kezdték el építeni, de csak a 15. században fejezték be, tornya 70 m magas
• Sóház (Marstall) – 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítottak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
• Kereszt-templom – a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
• Szent Mária-templom – 1890-ben épült, tornya 71 m magas
• Miasszonyunk temploma – 1572-ben épült
• Szent Jakab-ispotálytemplom – 1303-ban említik először
• Városi Múzeum – az épület 1854-ben épült
• A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
• Bor-liget (Weinau) – a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
• A 4000 virágból álló óra – 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
• Zöld-kút – 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
• Mars-kút – 1585-ben épült homokkőből
• Hattyú-kút – 1710-ben épült
• Herkules-kút – 1708-ban épült
• Szamaritánus-kút – 1679-ből származik

Jegyzetek

1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)

További információk

• Honlap