Zalai-Gaál István
Zalai-Gaál István (Kiskunfélegyháza, 1951 – 2017. március 13.) régész. Élete1970-ben érettségizett a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban. 1974–1979 között végzett az ELTE régészet szakán. 1977-ben ősrégészeti részképzésen vett részt Szófiában. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumban helyezkedett el, ahol 1990-ig dolgozott. Már egyetemi szakdolgozatában, majd 1980-ban egyetemi doktori disszertációjában az őskori, újkőkori lengyeli kultúra Tolna megyei, majd dél-dunántúli településtörténetével foglalkozott. Meghatározóvá váltak azok az évek is, melyeket a mórágy-tűzkődombi lelőhely feltárásával töltött. 1987-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1990-től az MTA Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa, majd 2003-tól tudományos tanácsadója lett. 2003-ban lett az MTA doktora. Az 1990-es évektől az MTA Régészeti Intézet Békés megyei mikroregionális programjában dolgozott ásatásvezetőként, valamint a megye régészeti topográfiai munkálataiban is részt vállalt. 1987-től kezdve az Alexander von Humboldt Alapítvány támogatásával hosszabb időszakokat töltött Németországban, Saarbrückenben. Jan Lichardus mellett fejlesztette tovább munkamódszerét. 2006-tól az M6 autópálya építését megelőző feltárásokat végzett Tolna megyében, például Alsónyéken. Ezeknek a feltárásoknak a feldolgozó munkái határozták meg a következő éveit. 1978-tól tagja volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, 1993-tól a Magyarországi Humboldt-Egyesületnek, 2006-tól alapító tagja a Magyar Régész Szövetségnek. Művei
Az Acta Archaeologica Hungaricában és a szekszárdi múzeum évkönyveiben is publikált. JegyzetekForrások |
Portal di Ensiklopedia Dunia