Wittmann Ferenc

Wittmann Ferenc
Született	1860. január 19. Hódmezővásárhely
Elhunyt	1932. március 23. (72 évesen) Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	fizikus mérnök tanár
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-11-12)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittmann Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Wittmann Ferenc (Hódmezővásárhely, 1860. január 19.[1] – Budapest, Józsefváros, 1932. március 23.)[2][3] magyar fizikus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1908).

Élete

Wittmann Ignác és Ehrlich Sarolta fia. Főiskolai tanulmányait a budapesti József-műegyetemen és a tudományegyetemen végezte. 1878-tól óta a királyi József-műegyetemen működött. Két évig Schuller Alajosnak a kísérleti természettan tanárának volt asszisztense. Ezt követően 1892-ben a technikai-fizikai tanszékhez helyezték át, amelyen Stoczek József mellett tíz évig mint tanársegéd és adjunktus működött; ennek halála után pedig a technikai fizika tanárává nevezték ki. Számos nyilvános előadást tartott a Királyi Magyar Természettudományi Társulatban, a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben és a matematikai-fizikai társulatban. 1919-ben igazgatóhelyettese lett a budapesti Tanárképző Intézetnek. A váltakozó áramok időbeni lefolyásával kapcsolatos kutatási jelentősek. A róla elnevezett oszcilloszkóp feltalálója. A rádiótechnikával is foglalkozott.

Cikkei megjelentek a hazai szakközlönyökben.

Munkái

• A kanon alakokról. Mathematikai értekezés. Budapest, 1881.
• Periodikus elektromos áramok optikai vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1891.
• Az erős villamáramok technikája az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1898. Melléklettel és 35 ábrával. (Különnyomat a Matlekovics Jelentéséből.)
• Műszerek és tudományos eszközök az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1898. (Különnyomat a Matlekovics Jelentéséből.)
• A hangzó lángokról. Budapest, 1902. (Különnyomat a Természettudományi Közlönyből.)
• Az Auer-féle villamos osmium izzólámpa fajfogyasztására és tartósságára vonatkozó adatok. Budapest, 1906. (Különnyomat a M. Mérnök- és Építészegylet Közlönyéből.)
• Csillapodás nélküli és csillapított rezgésjelenségek kísérleti vizsgálata. Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911.
• Technikai fizika I – II., Budapest, 1919.

Jegyzetek

1. Születési bejegyzése a hódmezővásárhelyi izraelita hitközség születési akv. 1/1860. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
2. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 904/1932. folyószáma alatt.
3. Gyászjelentése (1932. március 24.) Pesti Hirlap, 54. évfolyam, 68. szám

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.  
• Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 965. o. Online elérés

További információk

• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest, Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
• Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Budapest, Újpesti Városvédő Egyesület, 1998.
• Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest, Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, 2002.